Mi mind élőlények, kicsit függünk egymástól és a környezetünktől, főleg magunkat tudjuk irányítani miközben hatunk környezetünkre, mint a zenészek egy zenekarban a Föld nevű koncertteremben. A csendnek is van hangja hiszen, akkor ha csend van bennünk, kihangosodnak számunkra jobban a rezgések, gondolatok, érzések. Minden rezgésből van még a Nagyanyád hajcsavarója is. Te is Én is valójában a lelkünk és a testünk rezeg, ha egy hasonló harmóniában együttműködve rezeg, akkor többnyire egészségesek vagyunk. A Földbolygóval is így van. Az emberek, mint a kis lepkebáb a testükbe házaikba munkahelyükbe, de még a gondolataikba is be vannak zárva. Többnyire akkor veszik észre a napi problémánktól a környezetüket, ha kicsalogatja valami szép jó Napsugaras érzés őket, mint a tavasz a lepkét. Sajnos most a Napocska nagyon erősen akadálytalanul tud sütni, mivel az emberek a kényelmesebb buroképítés miatt üvegházhatású gázokkal szennyezik a környezetüket, az ózonlyuk így egyre nagyobb a Föld felett. A kényelmes burok nem végleges, a lepkének, embereknek ki kell nyitniuk érzékelőiket, mint lepke a csápokat. Sajnos mindennek van ára.
A mindenség rendezője és fenntartója létrehozta az ok-okozatot, ami az, ha más lénnyel rosszat teszel vagy jót visszaszáll, mint lepke az életedre vannak társadalmi ok okozatok is, amit generációk hibáztak sajnos azt a gyermekeiknek is viselniük kell valamilyen szinten mindannyiunk ügye, hogy védjük a természetet. Ha itt Magyarországon egy lepke elstartol, virágról virágra száll és gyűjti az édes nektárt, ez a nektár tovább poroz virágokat, amit a tavaszi Nap kinyit. Megérlel gyümölcsöt készít a virág amiből mag lesz és új növény. Még a tundrán is van lepke. Okkal van itt minden élőlény a kis rovartól nagy elefántig. És ha északi tundráról meg okról meg élőhelyről beszélünk, ott a jegesmedve, akinek egyetlen hely jutott a jég és kicsit a tenger ez az ő közege helye, de mivel olvadnak a jéghegyek a globális felmelegedés miatt, ezért már nem tudnak a kicsinyeiknek és maguknak a biztonságot nyújtó jégtáblákról vadászni. Mivel nem vízi állatnak teremtődött nincs úszóhártyája meg kopoltyúja, hülyén is nézne ki úgy, a jegesmedve nem tud hosszan úszni, bár erre kényszerül mostanában.
Ezért a jegesmedvék lassan a szárazföldön keresnek eleséget közel az emberlakta területekhez. Ott találkoznak rénszarvasokkal nyáron a sok szúnyoggal, amik még betegségeket is terjeszthetnek, de legveszélyesebb az ember hatása rájuk sajnos. Tudjuk -e, ha egy lepke meglibbenti a szárnyát kinyílik a bábból és beporoz más virágokat a lábával gyümölcs útját készíti elő. Gyönyörködve nézi a nagymamád. Tudja lekvár lesz ebből az ügyködésből, amit elvisz a finn rokonoknak karácsonyi ajándékként.
De az éghajlatváltozástól Lappföldön nem tud a Mikulás időben indulni, mert nem esik elég hó rénszarvasok munkanélküliek lesznek, a gyerekek egyre kevesebb havat látnak. A Tundrán sétálgat majd a sok rénszarvas és a Mikulás a gyerekekkel, akik nagymama lekvárját majszolják és találkoznak a sovány jegesmedvével, akitől félnek nehogy őket egye meg, sajnálják is. Mit adjanak neki?- kérdezik. A jegesmedve nem eszik lekvárt. Végül hallal kenyerezik le. A gyerekek hazaérkezve azt kívánják a Mikulástól, hogy javuljon meg az időjárás és a cukorkák helyett, ne nekik hanem a jegesmedvének adjanak halat. A Mikulás sajnos abban nem tud segíteni, hogy az éghajlat ne változzon ilyen gyorsan, de mi emberek, ha sokan törődünk a Földdel igen. Törődés a segítőkészség a burkunkon tovább repít. Ez sokszor akkor jön meg, ha a találkozunk a nehézségekkel és azokkal, akik legjobban szenvednek tőle.
Értem azt hiszem.-mondja Sanyi.
Akkor nekünk is szárnyunk van, csak láthatatlan, illetve látható, akkor lesz, ha segítő kezünk útján más élőlény boldogságába reppen, mint a segítség ami a lepkétől indult
-Igen így van, ez a pillangó hatás.
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Szakács Anna (Prasad) amatőr író
A világ mesés valójában mesés emberekkel, élőlényekkel, ezt szeretném megmutatni történeteimen keresztül. Haikukat is szoktam írni meg novellákat , verseket a meséken kívül. A Sumida folyó hídja online kultúrális magazinban jelentek meg haikuim.