A darazsak és a méhek tavaszi versenye.
Ahogy beköszöntött a tavasz, a réten minden virág kitárta szirmait. A méhek vidáman dongtak virágról virágra, hogy begyűjtsék az édes nektárt.
A darazsak is előbújtak a fészkükből, és irigykedve nézték a szorgos méheket.
– Miért gondolják a méhek, hogy ők a legügyesebbek? – zúgott mérgesen Duli-fuli Darázs. – Mi is tudunk nektárt gyűjteni!
– Akkor bizonyítsuk be nekik! – csatlakozott hozzá Darázs Dalma.
Így hát a darazsak kihívták a méheket egy versenyre: ki tud egy nap alatt több nektárt gyűjteni?
A verseny reggelén mindannyian szorgosan dolgoztak. A méhek türelmesen szálltak virágról virágra, óvatosan gyűjtve a nektárt, míg a darazsak kapkodva, türelmetlenül próbálták megszerezni, amit csak tudtak.
Estére a méhek csordultig töltötték kaptárjukat aranyló mézzel, míg a darazsak fáradtan tértek vissza, és alig gyűjtöttek valamit.
– Hogy lehet ez? – csodálkozott Duli-fuli Darázs.
– Mert a kitartás és a szorgalom mindig többet ér, mint a kapkodás! – mondta kedvesen, mosolygva a méhkirálynő.
A darazsak belátták, hogy a türelem és az együttműködés az igazi siker kulcsa. Ettől a naptól kezdve jobban megbecsülték a méhek munkáját, és tavaszonként inkább a saját dolgaikkal törődtek, nem pedig a versengéssel.
A rét újra békés lett, és mindenki boldogan élvezhette a tavasz ajándékait: a napsütést, a szelíd szellőt, a csendes, permetező esőt, az illatozó virágokat, a zsendülő bokrokat, a fákat, a csivitelő madarakat és még oly sok mindent.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ahogy beköszöntött a tavasz, a réten minden virág kitárta szirmait. A méhek vidáman dongtak virágról virágra, hogy begyűjtsék az édes nektárt. A darazsak is előbújtak a fészkükből, és irigykedve né...
Elolvasom
A bakonyi erdőben bolondosan csacsogtak a kismadarak. Az egyre jobban fáradó napsütésben kincseket terített a földre az ősz. Gyümölcsöket, terméseket, bogyókat érlelt, majd lomha ködöt hordott szét...
Elolvasom
Hull a hó, hull a hó, csillanó- villanó. Erre jár Hóanyó, ó, a hó huppanó! Hull a hó, hull a hó, bársonyos, ropogó. Nézd a szél, suttogó, Ó, de jó! Ó, de jó!
Elolvasom
Pöttyös labda Gurul, pattog ez a labda, kapd el Jóska, dobta Julcsa. Bújna el, de nincsen kulcsa, a kis szarka hopp, ellopta. - Pettyes, pörög és gömbölyű, labdázgatni oly gyönyörű. Száll fel a lab...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel, történetekkel a szórakoztatás és az örömszerzés is a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megért...