A hiú kakas

A hiú kakas.

Hiú kakas víztükörben

nézegeti önmagát.

Közben dörmögi magában:

– Jól jönne egy kiskabát.

 – Igaz van már új nadrágom,

ám mellem tolla barna.

 – Kabátból jó lenne hogyha

meggypiros lenne varrva.

 – Megfésülöm a tarajom,

szép leszek, mint a páva.

 – Gazdámnak majd az örömtől

a szája marad tátva.

– Menjél inkább kapirgálni –

kérlelte a gazdája.

Néz a kakas: Hogy képzeli?

Hát új még a nadrágja.

Nem fogja ő szemétdombon

bepiszkolni önmagát.

A gazdája úgyis ad majd

reggelit és vacsorát.

Megelégelte a gazda

haszontalan kakasát.

Kiabálta: –Enni az kap,

akinek látom tollát.

Tyúkok, ludak mind jól laktak

kakas semmit sem kapott.

Úgy gondolta mindenki, hogy

a nadrággal jóllakott.

Mondta is neki gazdája:

– A szép nadrág nem étel.

– Van-e tollad nadrág alatt?

– Jobb, ha inkább ránézel.

Akkor aztán hiú kakas

levetette a nadrágját.

Megnyugodva látta neki

toll borítja farhátát.

Így hát aztán megváltozott

neki is a jelleme.

Nem érdekelte már többé

kabátban, hogy festene.