Kép forrása: pinterest
A hó embere.
Ezt a mesét írta: időutazó amatőr írő
Két nagy szenvedélyem a tánc és a röplabda, ám ha bokros teendőim engedik, szivesen leülők egy darab papír főlé és csak irogatok. Ez mindig is megnyugtatott és ellazított illetve úgy éreztem, értéket teremtek. A művészetben, ahogy az életben is a kihívások éltettek. A mozgalmasság, mint a folyton változó ezerarcú tenger.
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, élt egyszer egy kis házban egy kisfiú, Andó. Volt egy kiskutyája, akit Morzsinak hívtak. Morzsi olyan picike volt, mint egy kenyérmorzsa, kusza szőr...
Elolvasom
Marci minden évben ugyanazt a két dolgot kérte karácsonyra. Hogy egész nap hulljon a hó és, a karácsonyfa alatt a vágyott ajándék lapuljon. – Egyelőre havazik – állapította meg ébredéskor az ablakon kinézve....
Elolvasom
Van-e merszed becsukott szemmel hallgatni az erdőt? Csillagfényes este beszippantani a tiszta, fagyos levegőt? Avarban feküdni, fákat nézve, ég felé meredve? Ha igen, akkor a következő történeteket neked ajánl...
Elolvasom
Régön Mátyás király idejébe Mátyás álruhába bejárta az egész világot. Ahogy mönt a szántófődeken, egy szántóvető embörrel találkozott. Az panaszkodott Mátyásnak, hogy nem állna-e be hozzá lóhajtónak, mer...
Elolvasom
Vajda Júlia
2023-12-22 16:23
Lehet, hogy csak én vettem észre, de a vers alakja egy hóemberre emlékeztet!