A Katica Pöttye

A Katica Pöttye.

A Katica Pöttye

Egyik reggel Katicánk, midőn felébredt egy  hosszú fűszál tetején, nagyot ásított, nyújtózkodott ,  meglebegtette szárnyait .  Úgy gondolta ma nem repül ki barátaival a rétre, hanem más elfoglaltság után néz. Pillangó Panni éppen a fűszál mellett táncolt, amikor  meglátta Katicát.
- Katica eljössz velem a rétre pitypangot fújni? - kérdezte  Panni.
- Nem megyek, mert ma valami nagy dolgot szeretnék csinálni, de egyedül.-felelte.
- Mi az a nagy dolog?- kérdezte .
- Még nem tudom, de nagy legyen!- válaszolta röviden.
Azzal elköszöntek egymástól, ki-ki ment a maga útjára. 
Katica mindig a réten repdesett barátaival és egy kicsit unalmasnak találta.  Elhatározta hogy meglátogatja a várost nézi a kirakatokat, embereket ami biztosan jobb szórakozás. 
Felröppent és meg sem állt a zsibongó városig. Ide-oda szálldogállt, boldog volt, madarat lehetett volna fogatni vele.
- Mennyi látnivaló! - harsogta.-Ez itt mi? -Sok színes gombóc!- 
- Megnézem közelről! -Erre  a szép rózsaszín gombócra rászállok.-
- Megkóstolom!- Jaj de fínom! - Édes mint a méz! - Ez fagylalt! - 
Jól belakmározott a fagylaltból és továbbrepült.
Mellette az ablakban, tányér, bögre, terítő és mind pöttyös!
-Hogy lehet ez is pöttyös?
- Egy kirakat!- De mégis milyen?-ámuldozott.
- Itt egy mackó, ott egy autó, itt egy baba, ott  egy -egy-egy-?
-Gömbölyű Katica! - de ki látott már ilyet! 
-Piros, gömbölyű katicát? Tiszta Pötty!- És milyen nagy!
-Gyere velem, gyere ki megvárlak, repülj velem!- de a gömbölyű  katica nem válaszolt.
Megjelent egy néni, megfogta a katicát és odaadta egy kisgyereknek.
- No elment a barátom!- pityergett.
Rászállt az ablaküvegre és ott szomorkodott. 
Arra repült egy krumplibogár és meghallotta a Katica bánatos pityergését. 
Odaszállt mellé és megkérdezte.
- Miért sírsz Katica?-
- Hát te ki vagy? Még nem láttam ekkora nagy és csíkos katicát! -csodálkozott.
- Nem is láthattál, mert én nem katica vagyok hanem krumplibogár. Nem pettyes, hanem csíkos! -válaszolt a krumplibogár.
- De elárulod miért pityeregsz?-kérdezte.
- Igen elárulom. Képzeld el itt láttam egy gömbölyű, pettyes katicát. Egy néni elvitte és odaadta egy gyereknek, pedig én vele akartam repülni.
- Katica, nem azért hogy én nagyobb vagyok és okosabb, de hidd el az nem katica volt, hanem...........
- Ha akarod elrepülök veled oda ahol ez a gömbölyűség van. Jó?
- Nem bánom! - szüppögte.
Azzal mind  a ketten szárnyrakeltek, csak repültek,repültek.
Egyszercsak gyerekzsivaly hallattszott. 
Egy játszótérre repítette  katicát.  Hinta, libikóka, homokozó, mászóka, kisvonat és sok gyerek.-
- No nézzél csak szét Katica, látsz-e valami furcsa dolgot ?
- Katica néz-néz és meglátta a nagy,  gömbölyű pettyes katicát. A gyerekek feldobták a magasba, pattogtatták a földön.
- Krumplibogár barátom nézd itt van a nagy katica.-harsogta.
- Katica most már elmondom neked, az nem katicabogár, hanem egy szép kerek pettyes labda.
-Pettyes labda?-kérdezi.
-Igen pettyeslabda!- válaszolt a krumplibogár.
-De sok pettyes van a világon!- Otthon a mezőn azt hittem hogy csak az én hátamon vannak pettyek, most már látom a világ tele van pettyekkel.
- Igen Katica tele van.-
Kezdett esteledni és a krumplibogár Katicával hazafelé repültek a városból a mezőre. Ez a sok minden elfárasztotta Katicát és kérte hogy egy ház ablakánál, ahol világos van pihenjenek egy kicsit.
Úgy is volt. Rászálltak egy világos ablakra. A szobában egy kislány volt nyakig betakarózva és amikor meglátta a katicát az ablakban kiugrott az ágyból és odaszaladt az ablakhoz.
- Katicabogár, katicabogár !- kiáltozta.
Édesanyja beszaladt a szobába és leszidta.
- Nem szabad kikelned az ágyból mert csupa pötty vagy! Bárányhimlős vagy.
Meglátta Katica a kislányon a sok pöttyöt és elcsudálkozott hogy -
- Ilyen is van?-
Eddig azt hittem hogy a világon egyedül csak nekem van a hátamon pötty, de látom, annyi-meg annyi minden lenhet pöttyös.
- Ez így van katica. Én is azt hittem mindig hogy csak én vagyok a világon egyedül csíkos.
- De rájöttem én is hogy annyi-meg annyi minden lehet csíkos.
- Sebaj Katica! -
- Tévedni, bogár dolog!

A mesének vége