A kis bolyhos cica

A kis bolyhos cica.

Az úgy történt,hogy cica mama 
hozott, három kis bolyhos cicát,
de kettőt el is vitt hát! Na,ez az 
egy kis szürke bolyhos ,egy farakásban
bújt el,s reggel itt ébredt fel!

Nézem mit is látok reggel,a saját
négy cicámból hogy is lett öt, vagy
még csak nagy kint a köd? De nem,
egy aprócska szürke ,kövér kis bolyhos
olyan félve néz,édeske ő,mint a méz!

A mamád az nem jön vissza, s a kis
bolyhos a tejet,a többivel issza! Aztán
eszik, majd édesen mosdik, olyan
gömbőc, hasát a földön húzza, s az 
én cicáimat nyúzza! 

Szegény, árván mama nélkül, mit
tehetnék szebbet s jobbat, maradhatsz
kis bolyhos, ágyikód majd az enyémekkel
megosztod, s lám már viháncol a farkát
kergeti, de a többi is őt szereti!

Aztán eltelt pár nap, s így ő 
otthonra lelt, csinált is már sok
csínytevést, de estére mindig elfárad,
s olyan édesen alszik, hogy szuszogása
a fa dobozból kihallatszik!