A Kis Sárga Traktor

   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kis Sárga Traktor. Ez a traktor nagyon szerette a virágokat, a fákat, a méhecskéket, a pillangókat, sőt, még a pókokat is.
    Történt egyszer, hogy a kis sárga traktor kint barangolt a tanyán kívül, a határban. Élvezte a napsütést, hallgatta a méhek zümmögését, gyönyörködött a szebbnél szebb virágokban. Addig-addig csatangolt, míg belegurult egy viragzó repcetáblába. Teljesen elvarázsolta a sok apró virág. Bele is feledkezett a nézelődésbe.
   Közben a tanyán zajlott az élet. A gazda végezte mindennapos teendőit. Etette a bocikat, vizet vitt a bariknak és moslékot kevert a malacoknak. Egyszer észrevette, hogy nincs meg a traktorja. Kereste is azonnal. Mikor már jó ideje nem talála, kiabálni kezdett:
-Hol van az én kis traktorom? Merre van az én kis traktorom? - így sopánkodott.
   A Kis Sárga Traktor nem hallotta ezt, mert messzebb volt a tanyától.
De a gazda csak nem hagyta abba:
-Hol van az én kis traktorom? Merre van az én kis traktorom? - most már hangosabban.
   A Kis Sárga Traktor annyira belemerült a virágok csodálásába, hogy nem hallotta meg a gazdát.
A gazda gondolta, hogy biztos nem a tanyán van a Kis Sárga Traktor, ezért kiment a tanyáról és a földúton kiáltotta el magát. Ekkor már jóval közelebb volt hozzá.
-Hol van az én kis traktorom? Merre van az én kis traktorom?
   Ezt már meghallotta a Kis Sárga Traktor. Aki pöffent egy nagyot, így jelezte egy kis füsstel, hogy merre van. A gazda látta a füstöt és rájött, hogy eddig azért nem vette észre a kis traktorját, mert az ugyanolyan sárga mint a repce virága. Alig látszott ki belőle.
   Nagyot kacagtak ezen és együtt visszaballagtak a tanyára ahol már vártak őket az állatok.
   Ha a gazda tanyája nagyobb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.