Fülöp kalandjai VII - Isten hozott Merci!

Fülöp kalandjai VII - Isten hozott Merci!.

     Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kis Sárga Traktor akit Fülöpnek hívtak. Egy gyönyörű tanyán élt a gazdával és családjával.
     Egyik télen nagyon hideg volt. Minden állat vacogott a tanyán. Még a fák is recsegtek a nagy hidegben. Madarakat se lehetett hallani, csak a varjak károgása járta be a téli határt: "Kár-Kár".
     Egyik nap Fülöp a gazdának segített az állatok gondozásában. Szénát hordtak az etetőbe, szalmát az állatok alá az istállóba. Fülöp az egyik szalma bála mellett különös nyomokat látott a hóban. Pont olyat, amilyet az itató mellett látott reggel. Gondolta, hogy a kutya volt arrafelé. Biztosan az ő lábának nyoma.
     Este, mikor nyugovóra tért, az istállóban, valami érdekes szöszmötölést érzett a motorháztetőjén. Gondolta valamelyik  pipi röppent oda. Nem is nyitotta ki a szemeit.
     Reggel aztán, mikor felébredt megint azokat a különös lábnyomokat látta az istálló előtt és a motorháztetőjén is. 
     - Ejnye, te kutya! Hát ennyire fázol? A motorháztetőm langyos éjjel, ezért másztál fel oda? - kérdezte a blökit.
     - Én aztán nem másztam sehova. Egész éjjel az ólamban aludtam. - mondta.
     Na, gondolta Fülöp, ma este kifigyelem azt a rejtélyes idegent, aki a motorháztetőm langyos tetején szeret szundítani.
     Így is tett. Eljött az este. Kényelmesen elhelyezkedett az istállóban és várta az idegen jöttét. Addig-addig várakozott, hogy végül elaludt.
     Reggel aztán mikor felébredt, óvatosan kinyitotta a szemét. Hát láss csodát! A motorháztetőn egy cukorfalat fekete cica feküdt összeteketedve mint egy briós.
     - Fülöp odasuttogta a pipiknek:
     - Pszt... Nézzétek csak!
     Ők szóltak a barinak, ő a bocinak és így tovább. Körbeállták a cicát, úgy várták, hogy felébredjen.
     Lassan a cica is ébredezett. Mikor felnézett, látta, hogy senki nem akarja őt bántani, inkább csodálták. Senki nem látott még az istálló népe közül ilyen szép cicát. Felnézett és így szólt a jövevény:
     - Sziasztok. Merci a nevem. Elcsatangoltam a faluból, mert nem láttak ott szívesen az emberek. Eddig a szalmabálák között húztam meg magam, de ott nagyon fáztam, ezért kucorodtam fel a traktorra. A motorháztető langyos volt, pont megfelelő.
     - Mindjárt jön a gazda. Ő mondja meg mi lesz veled. Maradsz-e, vagy továbbálsz? - mondták az állatok.
     Egyszercsak benyitott a gazda. Meglátta Mercit. Nagyot csodálkozott, de egy szót sem szólt. Kiment.
     - Biztosan szalad a seprűért, azzal zavar el. - mondta Juci a bari.
     - Dehogy is. - mondta a pipi - A kutyát ereszti el. Majd az kergeti ki a tanyáról.
     De nem. Megjelent a gazda megint kezében egy tál langyos tejjel. Letette a traktorra és figyelte, ahogy a kiscica belefetyeli.
     Az istálló népe boldog volt, mindenki aranyosnak találta a kis jószágot.
     - Merci a neve. - mondta Fülöp
     A gazdának nagyon tetszett a kis jövevény. Ki is hívta a feleségét és Dénes babát. Dénes baba egyből megsimította, azt mondta:
     - Ajanyosz szisza. Én sziszám.
     Attól kezdve Mercikének nem kellett az udvaron a bálák között dideregni, mert a házban aludt a kályha mellett, Dénes baba nagy örömére