Barion Pixel

A kis szalag


 
Hol volt, hol nem volt, a kék égbolton túl és a felhők felett, a Mennyországban volt egy kis műhely, ahol angyalok készítették minden embernek a Karácsonyi ajándékokat.
Ez a műhely a Kreatív Kisangyalok Műhelye volt.
Nem csak ajándékokat csináltak az itt ...

Kép forrása: freepik.com

 

Hol volt, hol nem volt, a kék égbolton túl és a felhők felett, a Mennyországban volt egy kis műhely, ahol angyalok készítették minden embernek a Karácsonyi ajándékokat.

Ez a műhely a Kreatív Kisangyalok Műhelye volt.

Nem csak ajándékokat csináltak az itt dolgozó kis glóriások, hanem szép csomagoló anyagot is gyártottak, csomagolópapírt, csillogó szalagokat.

Minden szalag különleges volt. Volt közöttük pöttyös, csíkos, hullám mintás, angyalkás, mikulásos. Nem volt közöttük két egyforma vagy egyszínű szalag.

 

Azonban, egy napon, a pántlika-készítő gép elromlott és az utolsó kis szalag egy színű piros lett.

 

Sem az angyalok, sem a többi szalag nem értette, miért lett egyszínű. De próbáltak segíteni rajta. Az egyik angyal csillámporral szórta be, de a hűvös szél mindet lefújta róla.

A másik angyalka matricákat ragasztott rá, de az is lejött a kis szalagról.

A többi kis szalag fogott egy ecsetet és egy doboz ezüst festéket, majd társukat elkezdték befesteni.

 

  • Jujuj ez nagyon csiklandós! – nevetett Piri, a pici piros pántlika.
  • Mindjárt készen leszünk, bírd ki egy kicsit! – szólt bíztatva Csillámka, egy másik kis szalag.

 

Szép, ezüstös lett mindenütt. A festék szépen megszáradt rajta.

Ahogy közeledett a Karácsony, sajnos az ezüst pöttyök lassacskán lekoptak, és Piri újra egyszínű lett.

 

Nagy elkeseredésében elment Bifárhoz, a bölcs angyalapóhoz tanácsért.

 

  • Ó nagy és bölcs Bifár! Kérlek segíts! Hogyan válhatok különlegessé? Én csak egy kis egyszínű szalag vagyok, de olyan szeretnék lenni, mint a többiek!
  • Nem számít, hogy kívülről milyen vagy, csak az, hogy mire vagy képes.

 

Piri nem értette a tanácsot. Szomorúan ment vissza a gyárba…

 

  • Mit mondott a nagy Bölcs? – kérdezték a többiek.
  • Mit tegyünk, hogy mintás legyél?
  • Semmit sem mondott…
  • Semmit?!
  •  

 

Eljött a csomagolás napja. Az ajándékok felsorakoztak, a csomagoló papírok körbeölelték őket, és a szalagok kéthurkos masnikká alakultak.

Pirire került a sor. Mivel nem volt szép tarka, mint a többiek, megpróbálta magát a legszebb masnira formálni.

Addig tekeredett, forgolódott, míg végül… 1, 2, 3… 10 hurkot csinált. Olyan pompásan nézett ki, mindenki csak ámult és bámult.

 

Ekkor értette meg Piri a bölcs Bifár tanácsát.

 

Szenteste, ő is bekerült egy család plafonig magasodó karácsonyfája alá.

 

Íródott: 2015. december 10.

 

Kellner Szilvia, amatőr író, amatőr versíró

Szeretem a gondolataimat és a nézeteimet másokkal megosztani, melynek az egyik eszköze számomra a versírás. Szeretném, ha azok, akik olvassák az alkotásaimat, az én szememmel látnák a világot, és úgymond az én szívemmel éreznének. Nem voltam híve annak, hogy egy versből, mely nem tartalmaz konkrétumot, próbáljuk meg kitalálni, mire gondolt a költő. Érdekes "játék", de lehetetlen feladat. A vers írás viszont ...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások