A kisegér és a teknős

A kisegér és a teknős.

Nagy zaj a kiskocsmában,
tanakodnak ki a leggyorsabb a
határban.
Rafi a törpeegér, nagy mellénnyel az asztalra áll.
,,Engem senki el nem kalapáll“.
Mindenki megdöbbent még a nyuszi is
az asztal alá libbent.
A kicsi teknős Peti, a harmadik rumját
komótosan hörpinti.
Könnyelműen rávágja.
,,Simán lenyomlak, igaz, nem vágtába“
Mindenkinek fehér arca lett, persze a
a teknősünk azért bátorságot színlelt.
Rafi erre magabiztosan felelt.
,,Akkor kihívlak a tó körül
egy versenyre“.
,,Rendben elfogadom, ott is leszek
felkészülve“.

Három héttel később rajthoz álltak
Várták a kezdést, de a kicsi teknős fejében
baljós gondolatok cikáztak.
,,Mi lesz, ha vesztek“?
,,Talán ki is közösítenek... “
Egy mókus hangosan sípolt.
Ez volt a jel, ami a versenyt
elindított.
Rafi elrohant Peti mellett,
igazából senki sem lepődött meg,
hogy így esett.
A verseny harmadánál,
pontosabban Rafi távjánál,
a kis teknős lassan cammogott,
de az egér már nagyon távolodott.
Rafi féltávnál megállt, körülnézett,
és kényelmesen letelepedett.
Neki feküdt egy kidőlt fatörzsre,
mély álomba merült, a horkolásból
mindenkinek hamar ez kiderült.
A kicsi teknőst is biztatták, néha-néha
azért valakik csúfolták.
Bár ezzel nem törődött, lassan a haladt a lába, a
a talaj alatta bizony nem döngött.
Rafi meg csak aludt, nem törődött senkivel,
még a nyála is lassan kicsordult.
Peti elhaladt mellőle, ha valaki ő
aztán tudta ezzel nincs megmenekülve.
Egy gólya próbálta felébreszteni Rafit,
de az csak nyugodtan élvezte szép álmait.
Fordul jobbra, fordul balra,
halkan elmordul magába.
,,Nem baj, van még elég idő hátra“.
A kicsi teknős látta már a cél,
de nem volt nyugodt,
mert Rafi lassan feleszmélt.
Nézett hátra, hol van a kicsi hüllő,
akkor döbbent rá van itt valami bökkenő.
,,Mennyit aludtam“?
,,Jaj, több mint egy órát“!
Miközben nézi karján az órát.
Gyorsan elindult,
de ekkor a teknős már a
a célszalagnál totyogott.
A szalag elszakadt, de senki sem
tudta megmondani ki miatt.
A méla gólya odasétát.
Nyugodtan, kimérten kimondta Peti nevét,
és ezzel ő nem tréfált.

A teknős csodája megtörtént,
híre ment az erdőben tüstént.
Az egér dühöngött, majd sírni kezdett.
,,Hiúságom, gőgöm a szégyenem,
egy pici teknős lett a végzetem“.
Peti megsajnálta a pityergőt, félrehívta
a sarokba őt.
,,Semmi baj, tudjuk, hogy te vagy a jobb
a futásban, legyünk ezzel tisztában. “
A kis Rafi megnyugodott, a teknőst átölelve,
előbandukolt.
Felemelték egymás karját.
,,Jobb a veszekedésnél egy jó barátság! “