Kép forrása: Mesterséges Intelligencia által generált kép
A magányos busz.
A városi buszpályaudvaron nagyon sok busz állt. Volt közöttük zöld busz, emeletes busz, 15 személyes mikrobusz is, katonai fehér csuklós busz, kék kisbusz. A kék busz már régóta itt állt. Teltek- múltak a tetek, a busz magányosan, üresen járta a várost, míg egy nap a pályaudvar főnöke így szólt hozzá:
A helyi általános iskolának iskolabuszra lenne szüksége, én rád gondoltam. Már holnap szállíthatod a gyerekeket.
A busz nagyon megörült a jó hírnek. Visszament a többi buszhoz, izgatottan mesélte az állását. A buszok örültek a kis kék busz sikerének. A kis kék busz izgatottságában éjszaka alig tudott aludni, úgy érezte, almái állását kapta meg. Másnap Reggel igaz kicsit fáradtan, de örömmel indult útnak. Ment a gyerekekért, akik már izgatottan várták. Reggelente vitte és délután ment is értük. Reggel a gyerekek énekszóval köszöntötték az új iskolabuszt. A busz örült a gyerekek énekének. Mígy nem kellett mennie a gyerekekért, pihent egy kicsit. Elérkezett a délután, a kis busznak mennie kellett a gyerekekért az iskolába. Örömmel ment értük. A kis kék busz a mai naptól már nem volt magányos, örömmel végezte az iskolabuszi munkáját, szerette is a gyerekeket
Mucsányi Imréné, Csilla vagyok, 49 éves vagyok. Kezdő meseíró vagyok. Közel 20 mesét írtam már, amit szeretnék könyv alakban kiadatni. Azért írok erre az oldalra, hogy bárki elolvashassa és véleményt írhasson a meséimről. Egy kiadó szerint nagyon jók a meséim, megállná a helyét könyves boltok polcain
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Valahol a kisvárosban állt egy kerékpárbolt. Sok bicikli árválkodott itt, gazdára várva. Volt közöttük egy ezüst színá, férfi vázas 24-es mounte bike bicikli, ami már régóta állt az üzletben, Olimp...
Élt valahol a városi állatkertben egy nagyon aranyos kis őzike. Gondozója születésétől fogva törődött vele és gondozta. Friss füvet adott neki és forrásvizet. Az őzike néhány nap után lábraállt, el...
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy királylány, Pintyőke. Királyapjával élt a várban. Egyik nap így szólt apjához Pintyőke: - Én most elmegyek sétálni az erdőbe....
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, Karolina. Boldogságban és szeretetben élt édesanyjával. Elérkezett Karolina születésnapja. Édesapja bordó színű rotringceruzát küldött neki. A ...
Ezt a mesét írta: Mucsányi Imréné Kezdő meseíró
Mucsányi Imréné, Csilla vagyok, 49 éves vagyok. Kezdő meseíró vagyok. Közel 20 mesét írtam már, amit szeretnék könyv alakban kiadatni. Azért írok erre az oldalra, hogy bárki elolvashassa és véleményt írhasson a meséimről. Egy kiadó szerint nagyon jók a meséim, megállná a helyét könyves boltok polcain