Kép forrása: Despositphotos
A rigó nyári dala.
Forrón perzsel nyári nap
szomjaznak a madarak,
napra néz fel mindegyik
égi áldás kell nekik.
Arra gondol a rigó
vizet lelni volna jó.
Régen tava volt neki
vizét a nap szürcsöli.
Háza az öreg fűzfa
fejét búsan lógatja,
fa mellett kicsi tó
már csak egéritató.
Pislognak is a halak
nekik albérlet marad,
költöznek a folyóba
átrakja őket gólya.
De mi lesz a fűzfával
és rigó barátjával?
Fűz a rigó otthona
nem megy innen sehova.
Majd akkor énekelek,
énekkel vizet lelek.
Búsan dalol a rigó,
víz nélkül semmi sem jó!
Meg is hallotta a nap
nem is lehet pirosabb,
sajnálta az egészet
mert vizet legelészett.
Fújt is hamar egy nagyot
felhő takarta napot,
nem látszottak könnyei
egy kis sírás kell neki.
Fel is frissült a világ
hízott a tó láss csodát!
Visszajöttek a halak
kis rigónk boldog maradt.
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor hegyeshalmi lakos vagyok. Sok humoros gyerekverset, és mesét írok, de ez mellett felnőtteknek szánt írásaim is olvashatóak különböző on-line és nyomtatott magazinokban. Állandó szerzője vagyok az iskolákba eljuttatott népszerű sulimagazinoknak is. Négy gyermek, és három unoka gondol rám, remélem szeretettel. Tagja vagyok a Krúdy Gula irodalmi körnek, melynek többek között nagy kedvencem Csukás...