A szemtelen kisegér

A szemtelen kisegér.

Száraz tarlón apró egér

kutakodik mag után,

Hozott is egy nagy kosarat

teliszedi délután.

Legalább is így tervezte

elég nagyravágyó volt.

Csurig gyűjti a kosarat,

kevéssel ő nem számolt.

Fárasztó volt ez a munka

fújtatott is nagyokat.

Akárhogy is keresgélte,

éppen nem lelt magokat.

Jó hangosan panaszkodik:

 – Elhagyott a szerencse,

az a dagadt szájú pocok

az összeset megette.

Meghallotta a sirámát

pocok úr ki itt lakott.

Rászólt a kis szemtelenre:

 – Menjél innen te vásott!

 – Jól van megyek, ne kiabálj

nem vagy te a jó anyám!

– Mégis biztos vagyok benne,

megetted a vacsorám.

Na, de aztán iszkolt gyorsan,

mert a pocok erősebb.

Igaz lassabban tud futni,

az egérnél kövérebb.

Nézte pocok az egeret,

ahogy eliramodott.

Meg is bocsájtott már neki,

hisz csak magának ártott.

Adott volna gyűjtött magból

az egérnek szívesen.

Ha kéri a kis szemtelen,

hiszen nem volt szívtelen.

Nem sikerült az egérnek

ez a mai délután,

hogyha benő feje lágya

megváltozik majd talán.