Kép forrása: tengr.ai
A szeretet ajándéka.
Három lányka egy családban, ó micsoda fergeteg!
Mindennapjuk sürgés – forgás, még az ablak is remeg!
Csacsognak a lánytestvérek, felhőtlenül játszanak,
édesapjuk mindezt látván, tiszta szívből felkacag.
Boldogságuk határtalan, s így marad ez mindaddig,
míg egy napon, édesapjuk elköszön, mert távozik.
Búcsút vesznek, ölelkeznek, apa meg is ígéri,
ha hazaér minden lányát ajándékkal köszönti.
Lassan telnek el a napok, a lányok már várják apjuk.
Egy reggel a postás csenget, hozott nekik egy levelet.
A levélben apa írja, nemsokára hazatér,
hoz majd egy kis ajándékot, boldogságot így remél.
Meg is áll egy virágboltnál, három rózsát kiválaszt,
úgy véli, hogy éppen jó lesz három kedves lányának.
Siet haza, becsenget, hogy gyermekeit üdvözölje,
látja ám, hogy rózsáiból, kettő maradt a kezébe.
Hogy lehet ez? – töprengett az elkeseredett apa.
Elhagyhattam futás közben, ó, én balga, ostoba!
Mit tegyek most? – sopánkodott magában,
s meglátta a rozmaringot a kert hátsó sarkában.
Virága nincs - vélekedett- de finom az illata,
ezzel talán pótolható a harmadik szál rózsa.
Jöttek is a lányok sorra, ölelték az apjukat,
lesték mit tart a kezében, amit nekik odaad.
A két nagylány rózsát kapott, át is vették unottan,
ki az, aki egy rózsáért olyan nagyon odavan?
Legkisebbnek más nem jutott, ő kapta a rozmaringot.
Megszerette, szagolgatta, esővízbe beáztatta.
Ahogy múltak el az órák, elhervadtak a szép rózsák.
Ledobálták szirmaikat, töviseik kiszáradtak.
A rozmaring szépen zöldellt, friss hajtásokat serkentett.
Finom illatát ontotta, új gyökereit bontotta.
A kicsi lány úgy szerette! Rozmaringját nevelgette.
Földbe rakta, ápolgatta, esővízzel locsolgatta.
Hálás volt a rozmaring, sok hajtása lett a kincs.
Fejlett bokor lett belőle, zöld fűszernek nevelője.
Testvérei kis húgukra irigykedve bámultak,
csodájára jártak a zöld illatos bokornak!
Idő múltán, a nagy kertben virágzott a sok fűszer,
mi megmaradt, azt a kislány a vásárban adta el.
Így történt, hogy a kislányból, gondos kezű kertész lett,
udvarában meseszép a különleges füvészkert.
Hol ez a kert? Megérzed, ha jó az orrod!
Rozmaringbokrok ontják a kellemes illatot.
Ezt a mesét írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
Égi Edina vagyok, 2 csodás gyermek édesanyja. Az ő szórakoztatásukra kezdtem el meséket, verseket írni, amelyek csupán szeretetből, kedvtelésből születnek meg. Kedvenceim a verses mesék. Szeretem a bennük zakatoló ritmust, a kedves - többnyire állatos - humoros történeteket, és átható vizuális jellegüket. Szeretném, ha verseim eljuthatnának más gyermekekhez is. Egyik kedves versem, Füles doktor története, meg...
Várkonyi Kitty
2024-10-21 21:41
Kedves, tanulságos mesevers.