Kép forrása: AI generált
A vaksi kisvakond.
Vakarék a kisvakond nagyon rosszul látott,
szürkén, kissé homályosan látta a világot.
Ha rózsát ejtett útba, jól megillatozta,
tüskéjébe akadt, kis mancsát megszúrta!
Sötét járatokban alagútját fúrta,
megbotlott egy gyökérben, sebes lett az orra!
Megunta Vakarék a vaksi életet,
s jó tanácsért menten a bagolyhoz sietett.
Uhu meghallgatta, aztán kikacagta:
„Miért akarsz te látni, föl - alá sétálni?
Egy vakond az orrával tudjon jól szaglászni!
Ám ha vágysz a napsütötte rétre,
nem bánom, segítek!” - rendben megígérte.
Boldog volt a vakond, hisz szemüveget kapott.
Adott neki a bagoly, egy igen – igen nagyot.
Vaksisága immár vidámságba csapott,
abban nézte minden reggel a felkelő napot.
Szürke orrán jól állott a narancssárga keret,
Úgy gondolta, most már akár világgá is mehet!
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Harangi Árpádné
2025-04-08 20:38
Vidám kis vers!