A VARÁZSMAG ÉS A KISGALAMB: V. rész: Együtt tovább

A VARÁZSMAG ÉS A KISGALAMB: V. rész: Együtt tovább.

A két kismadár már arra ébredt, hogy fent van a nap és átsüt a fák lombján. Felkeltek, a kisgalamb fogta az újságot, megbeszélték, hogy elindulnak közösen tovább és így is tettek. Lerepültek a földre, és elindultak már közösen a további kalandokra. Visszamentek az erdő szélére ahol a kis folyó csordogált, és elindultak a folyó mellet tovább. Egy ideig mentek, de nemkellett sokáig menniük amikor is odaértek egy tóhoz, amibe a folyó futott bele és a tó másik oldalán meg ki a tóból. Elkezdték megkerülni a tavat amikor egy nádas mellett mentek el. A nádas után észrevettek egy vadkacsacsaládot, akik vidáman élvezték a jó időt és a napsütést a vízben. Egyszere kiáltja nekik oda a két barát.

Sziasztok. Mit csináltok ott a vízben? Erre egyik vadkacsa odaúszik hozzájuk. Sziasztok. Mit csináltok itt? Erre elmesélik, hogy hogyan ismerkedtek meg és mégis, hogy gondolták azt, hogy útra kerekednek együtt. Mire elmesélték a történetüket a vadkacsának, délután lett. Tehát ti azért jöttetek, hogy megtudjatok a madarakról minél többet? Igen. Válaszolta egyszerre a két barát. Akkor mesélek kicsit nektek. Mi itt a nádasnál élünk. Lehet az is érdekes nektek, hogy hogyan tudunk a víz tetején úszni. Nekünk direkt olyan lábaink vannak amikkel tudunk úszni a vízen, mi vízimadarak vagyunk. Mi jól érezzük magunkat itt a vízben hiszen ez nekünk az otthonunk. Amikor egy nagyobb tó elkezd befagyni télen, mi el kezdünk egy kisebb részen körözni hogy azt a helyet test hőnkkel melegen tartsuk és így ott tudunk maradni. Remélem tudtam egy két kérdésetekre választ mondani és tudtam mondani érdekes történetet is nektek. Igen, nagyon tetszett a meséd nekünk. Akkor jó. Örülök, hogy segíthettem. Sajnálom de ha nincs más kérdésetek visszamennék a családomhoz. Nincs, nyugodtan meny csak el.

Mondta a kisgalamb a vadkacsának. A kisgalamb és a feketerigó elköszönt a vadkacsától, a vadkacsa visszament családjához, a két barát pedig tovább indult és nagyon örültek annak, hogy ilyen sokat megtudhattak a vadkacsákról is.

Továbbmentek, elértek egy hegyet, elindultak felmászni rá, de már beesteledett amióta elmentek a vadkacsáktól, így találniuk kellet egy esti pihenő helyet. Szerencsére pont egy barlang mellet mentek volna el, így besétáltak a barlangba. Találkoztak egy kedves, öreg, bölcs bagollyal aki egyből hozzájuk szólt. Mit csináltok itt kis madárkák? Nem tudjátok hogy mennyire veszélyes ez a barlang? Egy barlangba amit csak úgy találtok nem érdemes besétálni! Mi csak estére húzódnánk itt meg! De azt tudjátok-e, hogy ebben a barlangban egy veszélyes sikló tanyázik, amit csak a kiválasztott tud legyőzni!? Nem baj úgy látszik, hogy most nincs itt úgyhogy ne aggódjon bagoly úr! Jó ha ti ilyen bátrak vagytok és itt mertek maradni nyugodtan feküdjetek le itt a barlangban! A két kismadár nem hitt a bagoly Szavának, így bátran, gyanútlanul feküdtek le a barlangba.

Hát így telt el az első napjuk ketten, kalandozás közben.