Adventi Mesenaptár - 14. Téli álom (Dec. 14.)

Adventi Mesenaptár - 14. Téli álom (Dec. 14.).

Azt biztos ti is tudjátok, hogy a medvék téli álmot alszanak. Ahogy beköszönt az ősz, az összes mackó jól teletömi a hasát, aztán keres magának egy kényelmes, meleg barlangot, bevackolja magát és elalszik. Tavaszig fel sem ébred.

Barnabás, az állatkert barnamedvéje azonban nem ezt teszi. Téli álmot ugyan ő is alszik, viszont nem akar lemaradni sem a karácsonyról, sem az ajándékokról. Tavaly például egy pihe-puha párnát kapott Bordástól. És mivel a bejárat mellett van a lakhelye, a karácsonyfát is minden évben megnézte. Így viszont olyan fárad lett, hogy tavasszal bizony elfelejtett felébredni. Előző évben valamikor nyáron mászott elő a barlangjából, mert Regőnek és Kamillának nem volt szíve felébreszteni a fáradt medvét. Lemaradt a húsvétról és a majálisról is.

Nagy dilemma előtt állt tehát Barnabás: várja meg az ajándékát, vagy aludjon végre?

– Hidd el, az ajándék meg fog várni tavaszig! – mondta kedvesen Kamilla. – A karácsonyfát pedig lefotózom neked.

De Barnabás nem egy képről akarta látni azt a szép feldíszített fenyőt!

Mit lehet ilyenkor tenni? Leleményes gondozónak kell lenni, és jól átkutatni a talált tárgyak osztályát. Mivel a kecskék nem tudták, minek örülne egy medve, Kamilla felajánlotta, hogy keres valamit, ami tetszeni fog neki.

Így esett, hogy Barnabás december 24-ig fent maradt, és hogy még egyszer ne maradjon le semmiről, kapott egy szép piros vekkert, hogy időben fel tudjon ébredni. Boldogan hajtotta álomra a fejét, és egész télen a díszekről és színes fényekről álmodott, egészen tavaszig.