Adventi Mesenaptár - 23. Az állatkert karácsonyfája (Dec. 23.)

Adventi Mesenaptár - 23. Az állatkert karácsonyfája (Dec. 23.).

Az állatkertben nemcsak az állatoknak rendeztek karácsonyt, hanem az ide látogató gyerekeknek is. Minden évben a bajárat előtti téren állították fel a karácsonyfát, amire aztán mindenki felakaszthatott egy díszt.

Karácsony előtt egy nappal azonban Regő nagy gondban volt. A fenyőfa, amit karácsonyfának rendelt, nem érkezett meg. Fa nélkül nem lehet megtartani a karácsonyi ünnepséget, sem pedig a fadíszítést.

Az idős gondozó még etetés közben is azon tanakodott, mit is lehetne tenni. Épp Jávor és Patás etetőjét töltötte tele szénával, amikor az egyik szarvas morogni kezdett.

– Tudod, sokkal jobban örültem volna, ha nem sálat kapok karácsonyra, hanem azt, hogy eltűnik innen ez a hatalmas fa – zsörtölődött Jávor, és a patájával jó adag földet söpört az említett fenyőre.

– Nem is tudom, én örülök az agancsmelegítőnek – tűnődött Patás, és egy fejrázással a helyére igazította a narancs-zöld csíkos kötött sapkát az egyik agancsán.

Regő arca hirtelen felvidult.

– Köszönöm, adtatok egy jó ötletet! – mondta a szarvasoknak, és elsietett, hogy Kamillát is beavassa a tervébe.

A gondozólány azonban nem volt annyira lelkes az ötlettől, mint Regő. A terv ugyanis az volt, hogy a szarvasok fenyőfáját vágják ki karácsonyfának.

– Hogyan akarod csinálni? Nincs is fejszénk – értetlenkedett a lány.

De ha tudott szeretni tükröt, napernyőt, fogkefét és fonalat, Regőnek igazán nem okozhatott gondot egy fa kivágása. Főleg, hogy nem is fejszével akarta csinálni. De nem ám. Minek is fejsze vagy balta valakinek, aki három hódot is gondoz? Így esett, hogy Hugó, Róna és Hédi szépen átsétáltak két kifutóval arrébb, és Jávor nagyon boldogságára kidöntötték a fenyőfát, sőt még a talpba is befaragták. Ez volt a legszebb karácsonyfa, amit az állatkert valaha is látott.