Álmot varázsoltam

Álmot varázsoltam.

Este volt kint, éjsötét,

nem láttam, csak csillagfényt.

Anya homlokon csókolt,

majd altató mesét mondott.

Aludj jól, így köszönt el,

reggel frissen ébredj fel!

Becsukta a kisajtót,

minden lámpát lekapcsolt.

A sötétben féltem nagyon,

kilestem hát az ablakon.

A csillagokat kértem szépen

tanácsot adjanak nékem.

Mondjátok meg, mit tegyek,

hogy esténként ne féljek?

Hiába van velem mackó,

ő bizony nagyon jó alvó.

Most is horkol mélyen,

álmodik a karosszékben.

A csillagok felkacagtak,

hiszen, hogy ha ez a baj csak,

azon könnyen segíthetnek,

álom varázsport kevernek.

Elküldik az esti széllel,

használjam csak, minden éjjel.

Megköszöntem az álomport,

bizony nagyon megnyugtatott.

Varázsolok minden este,

kis takaróm alá fekve.

Azt képzelem csillag vagyok,

s fenn az égen én ragyogok.

Ellátok a messze tájra,

fényt bocsátok a világra.

Nincs már sötét körülöttem,

 Hold is világít mögöttem.

Hidd el, most már én sem félek,

mert az álmok mindig szépek!