Barion Pixel

Aranypatak

  • 2024.
    máj
  • 07

Egyszer volt, hol nem volt, egy varázslatos erdő mélyén, ahol a fák magasra nyúltak az ég felé, és az égboltot hatalmas árnyak takarták.Az erdő közepén folyt az Aranypatak, egy gyönyörű patak, amelynek vizét a Nap sugarai arannyá varázsolták minden reggel. Az Ara...

Kép forrása: pixabay.com

Egyszer volt, hol nem volt, egy varázslatos erdő mélyén, ahol a fák magasra nyúltak az ég felé, és az égboltot hatalmas árnyak takarták.Az erdő közepén folyt az Aranypatak, egy gyönyörű patak, amelynek vizét a Nap sugarai arannyá varázsolták minden reggel. Az Aranypatak partján élt egy bölcs őz, aki régen az erdő királyaként uralkodott.

Az Aranypatak partján minden este összegyűltek az erdei állatok, hogy hallgassák az őz bölcs tanításait. Az őz mindig békét és harmóniát hirdetett az erdőben, és mindig emlékeztette az állatokat az erdő kincseire és a természet varázsára.Egy nap azonban valami furcsa történt az aranypatakkal. Az erdő állatai észrevették, hogy a patak vizének aranyos fénye halványabb lett, és az áramlás is lassabbnak tűnt. Az őz bölcs szemével látta, hogy valami baj van az Aranypatakkal, és aggódva figyelte a vízmozgást.Az erdő állatai összegyűltek, hogy megbeszéljék a történteket, és hogy megtalálják a megoldást a problémára. Az összes állat tudta, hogy az Aranypatak kulcsfontosságú az erdő életében, és hogy ha valami baj történik vele, az egész erdő szenvedni fog.Ekkor a bölcs őz megnyugtatóan szólt: „Kedves barátaim, ne aggódjatok. Ha összefogunk és együtt dolgozunk, megtaláljuk a megoldást az Aranypatak problémájára.” Az állatok megkönnyebbülten bólintottak, és összefogtak, hogy segítsenek az Aranypatakon.Az erdő lakói elkezdték tisztítani az Aranypatak partját, és gyűjteni azokat a szemetet és hulladékokat, amelyek befolyásolták a víz tisztaságát és áramlását. Minden állat, kicsi és nagy, összefogott, és minden nap hozzájárult az Aranypatak megmentéséhez.Az őz bölcs vezetésével az erdő lakói elértek egy csodálatos eredményt. Az Aranypatak újra ragyogóan aranyosan folyt, és a víz mozgása ismét erős és élénk volt.

Az erdő állatai boldogan figyelték, ahogy víz újra fényesen ragyogott az égi sugarak alatt.Azóta az erdő állatai mindig emlékeznek arra a napra, amikor összefogtak az Aranypatak megmentéséért. Az Aranypatak továbbra is aranyosan folyik az erdőben, és mindig emlékezteti az állatokat az összetartás és az együttműködés fontosságára. Az erdő lakói boldogan élnek egymás között, mindig vigyázva és gondoskodva az erdő csodáiról és kincseiről.

Ober Ramstadt 2024.05.07.

Nagy Georgina Viktória, amatőr író

Nagy Georgina Viktória vagyok, 1996-ban születtem, Idősgondozó a szakmám, és ebben dolgozom 15 Éves korom óta.Szeretek verseket írni, Meséket is, szoktam rendszeresen pályázni is. Szeretem a természetet, egy 15 éves Puli keverék gazdája vagyok, sokat vagyunk kint a szabadban.

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások