Az Erdő Békéje és Barátsága

Az Erdő Békéje és Barátsága.

Egyszer egy tündérmesébe illő erdő mélyén, egy szép tisztáson élt egy csapat kisállat. Volt ott mókus, nyúl, bagoly, hód és egy bátor kis róka is, akik mindannyian jó barátok voltak.

Egy napon a tisztás közepén egy hatalmas fán, melynek ágain színes fénysugarak játszottak, egy kis bagoly ült. Neve Hódi, és ő volt az erdő leghíresebb madárijesztője. Hódi szemei csillogtak, ahogy a távolba meredt, figyelve az erdő minden zaját és mozgását.

Ahogy az este beköszöntött, és a csillagok ragyogásukkal beterítették az eget, egy szokatlan hangot hallott Hódi. Kíváncsian körülnézett, és meglepetten látta, hogy egy kis róka, Rozsda, szomorúan ült a fűben.

• Mi a baj, Rozsda? - kérdezte Hódi aggódva.

• Elvesztettem a kedvenc labdámat, és nem tudom, hogyan találhatnám meg - panaszkodott Rozsda a róka.

A bagoly rögtön felajánlotta segítségét.

• Ne aggódj, Rozsda! Segítek neked megtalálni a labdádat! - mondta Hódi határozottan.

A többi állat is összegyűlt, hogy segítsen a kis rókának. A mókusok körbeugrálták az erdőt, a nyulak nagy ugrásokkal átkutatták a bokrokat, a baglyok a fák tetején figyelték az erdőt, a hódok pedig a patakok mentén kutattak.

Ahogy az állatok egyre közelebb kerültek, a labda hirtelen megcsillant a távolban, egy kis tisztáson. Rozsda boldogan ugrott fel, és rohant a labdájához, amit a tó partján talált.

• Köszönöm mindenkinek a segítséget! - kiáltotta Rozsda boldogan. - Tanultam, hogy az igazi barátok mindig segítenek egymásnak!

Az állatok boldogan ünnepeltek, és a tisztás újra tele lett vidámsággal és nevetéssel. De épp ekkor hirtelen felbukkant az erdő sűrűjéből egy nagy, dühös medve.

Az állatok ijedten sikoltoztak, és mindenki pánikba esett. De Rozsda, a bátor kis róka, gyorsan összeszedte magát, és megállt a medve elé.

• Kérlek, medve barátom, ne bántsd az erdő lakóit! - könyörgött Rozsda bátran.

A medve meglepődött a róka bátorságán, és lassan lehalkította dühét.

• Miért kellene nekem megbántanom titeket? - kérdezte a medve érdeklődve.

Rozsda elmagyarázta neki, hogy az erdő lakói mind jó barátok, és mindig segítenek egymásnak. A medve elgondolkodott ezeken a szavakon, majd egy kis mosollyal az arcán bólintott.

• Igazad van, kis róka. Bocsáss meg a zűrzavarért. - mondta a medve.

Az állatok megkönnyebbülten sóhajtottak fel, és örömmel fogadták a medvével a béke megkötését. Ettől kezdve az erdő minden lakója békében és harmóniában élt egymással, és soha többet nem felejtették el, hogy az igazi barátok mindig segítenek egymásnak.