Kép forrása: illustrators.hu
Az erdő féltett kincse.
A legnagyobb kincs az erdőben
Gyönyörű szép napra ébredtek az erdő lakói. A szarvasok kipihenten sétáltak a közeli forrás mentén valami reggeli után. A kis mókusok boldogan ugrándoztak a fák ágain tudomást sem vettek környezetükről. Szinte láthatjuk magunk előtt a ravasz rókát, aki az éjszakai vadászat után kimerülten álmodja édes álmát. Nem messze egy távoli üregben a nyúlanyó izgatottan bízta meg párját, hogy ma ő vigyázzon gyermekeikre, mert neki fontos teendője lesz. Nyúlpapa megértően egyezett bele, hiszen ismerte feleségét hosszú évek óta.
Ugyanis a mai nap nem egy átlagosnak számított az erdő életében, mert különleges eseményre készültek az állatkák. Maya az erdei tündér ezen a napon köt életre szóló házasságot kedvesével, Jákobbal . Mindenki nagyon szerette és kedvelte az ifjú párt, s mindent elkövettek azért, hogy tökéletes ajándékot találjanak számukra. Elképzelhetjük, milyen kedvesen és barátságosan akart mindenki a kedvükben járni a leendő házasoknak, sőt már egyfajta versengés is kialakult köztük. A szarvasok és az őzek gyűjtötték a legszebb virágokat a menyasszonynak, amit az ég madarai fontak koszorúba és Nyúlanyót érte a megtiszteltetés, hogy a fiatal lány mellett maradhasson és segítsen neki az előkészületekben. Végül pedig elérkezett az a perc, mikor a fiatalok örök hűséget esküdtek egymásnak szeretett barátaik körében. Megható volt figyelni az állatok vegyes közösségét, hiszen a fácánok mellett foglalt helyet a róka, a nyúlcsalád mellett pedig a vaddisznó figyelte az eseményeket. Mindenki csodálatosan érezte magát és ezen a napon senkinek sem kellett félnie a másiktól, nem úgy, mint a hét többi napján. Miután kicsit leültek pihenni a hosszú tánc után következett az ajándékok átadása. A méhek féltve őrzött mézükből adtak az ifjú párnak, a róka és a vaddisznó pedig ígéretet tettek arra, hogy soha nem fogják őket bántani. Különös ajándék, de ez is egyfajta gesztus. A nyúlcsalád pedig gyönyörű vadvirágcsokrot adott nekik. Ottokár a varjú, egy csillogó karkötőt adott a lánynak, akinek a boldogságtól csillogott a szeme. A lány így szólt az ünneplő tömeghez:
Eddig jutott, majd barátaira esett a pillantása, akik aggódva álltak férje mellett, aki nagyon sápadt volt és egyfolytában köhögött. Ekkor előlépett Matilda a cinege, aki egy levelet tartott a csőrében, majd gyengéden a lánynak adta. Maya pedig óvatosan szétnyitotta és a benne lévő vízzel megitatta kedvesét. Pár pillanat múlva Jákob már sokkal jobban érezte magát.
Mindenki számára világossá vált, hogy bár gyönyörű a karkötő, ahogy csillog a napfényben, mégsem bír olyan erővel, mint az éltető víz. Nemcsak nekünk, embereknek fontos kincset jelent, de az erdő állatai számára is az egyik legnagyobb kincs ebben a világban.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Sissy Amatőr
Sziasztok! Nagyon szeretek olvasni, már egészen gyerekkorom óta. Mostanában különös figyelmet fordítok a pályázatokra, és azon kívül különböző mesék írására.