Kép forrása: AI generált
Az örökmozgó kisegér.
Volt egyszer egy kisegér,
különb volt, mint mások,
kék csillagos ruhácskában
látott napvilágot.
Izgő - mozgó, huncut rajkó,
fürgébb, mint egy ürge,
éjjel – nappal ugrándozott,
táncolt körbe – körbe.
Pillanatra sem higgadt le,
pirkadattól úton volt,
akkor pihent kis időre,
ha a gyomra korgó volt.
Szertelen volt, kelekótya,
ha meg is állt, táncolt újra!
Táncolt úton, futott réten,
csellengett az erdőszélen.
Aggódott az anyukája,
sosem tudta, hol találja.
Azon törte kis kobakját,
hogy óvhatná egyszem fiát!
Eltöprengett mit tehetne,
zsongó kölykét hogy kösse le.
Messze el ne tekeregjen,
idegenbe ne tévedjen!
Hiába a kobaktörés,
egy egérnek ez nagyon nehéz!
„Nincs erre mód!” – berzenkedett,
s egy tányért a földre ejtett.
Volt ám hangos csörömpölés!
Edényforgás, tányérpörgés!
Egérfiú, hogy meglátta,
tátva maradt a kis szája!
„Hisz ez milyen csuda dolog!
egy – két tányért ha feldobok,
forgatok és pörgetek,
én is mozgásban leszek!
Máris fogta egyre – másra,
az orrára, két karjára,
mindenhová tányért rakott,
és egyszerre megforgatott!
Anyjának sincs többé gondja!
Fia ugyan kelekótya,
nem cselleng már kóbor módra,
most is az odvában ropja!
Zsonglőrködik fényes nappal,
varázsol a tányérokkal!
Boldogságát megtalálta
nem tekereg a világba!
PRÉMIUM
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Nagy volt a pók bánata, hatalmas a pocakja! Csúfolták a nagy hasát, nem érezte jól magát. „Azt mondják a gonosz pókok, nem láttak még ily haspókot! Mondjátok meg, mit tegyek? Soha többé ne egyek?” ...
Elolvasom
Az Ormos - hegy vidékén, még a tölgyerdőknél is magasabban, pompázik egy csodálatos fenyves. Abban a fenyvesben, az örökzöld erdő közepén élt egy kislány. Szegényes, ám takaros faházikóban éldegélt...
Elolvasom
Kíváncsi a kicsi gyík születése óta, kalandvágya nem csitul cseppet sem azóta. Kúszik mászik fűre, fára, erdőre, mezőre, gyorsan inal észrevétlen fel a lapos kőre. Ez a kő a fellegvára, onnan nézel...
Elolvasom
Egy napfényes szombat reggel a két csillagkópé, Csengő és Bongó kedvenc bárányfelhőjükről lesték a Földet. Kíváncsiak voltak, vajon mit csinálnak hétvégén az emberek? Azt már tudták, hogy ilyenkor ...
Elolvasom
Nagy Dóra
2025-05-14 20:50
Nagyon tetszik! Bravó!