Zefír hazatér.
Megérkezett Zefír, a fiatal gólya,
otthonába jött meg, leszállott a tóra.
Nem is a vizére, hanem a partjára,
remélve, hogy várja finom lakomája.
Szárnyait kitárva hosszan körülkémlelt,
sűrű nádas között zsákmánya reménylett.
Éhes volt már nagyon, hosszú volt az útja,
kevés volt élelme, annál több a gondja.
Sok mérföldet járt be távol Afrikától,
szél fújta el messze legtöbb barátjától.
Egyedül kelt útra felhőket átszelve,
hűvös szelek szárnyán olykor megpihenve.
Heteken át repült, nem ismert félelmet,
Zefír kis szívében vágy álomkép sejlett.
Boldogságba csapott félelmes magánya,
amint arra gondolt, várja őt mátkája.
Hazaért hát Zefír, a fiatal gólya,
nagyon elfáradt már, s leszállott a tóra.
Nem is a vizére, hanem a partjára,
Hol már nagyon várta régen látott párja.
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Harangi Árpádné
2025-03-28 02:20
Kedves vers!