Az Oroszlán története


https://webshop.meskete.hu
  • 2023.
    feb
  • 16

Egy nap az oroszlán így szólt az alattvalóihoz:Jól figyeljetek rám!
Tudjátok jól, én vagyok a Király!Ezért úgy cselekedjetek, ahogy most ezennel elrendelem!
Egy-két törvényt módosítok, és te kedves Sas barátom, neked kell javítanod a törvényt, mert ug...

Kép forrása: freepik.com

Egy nap az oroszlán így szólt az alattvalóihoz:
Jól figyeljetek rám!

Tudjátok jól, én vagyok a Király!
Ezért úgy cselekedjetek, ahogy most ezennel elrendelem!

Egy-két törvényt módosítok, és te kedves Sas barátom, neked kell javítanod a törvényt, mert ugye, hogy papíron is rögzítve kell legyen!

-    Drága Király Urunk! - szólt közbe a méhecske. - Ránk is gondoltál ugye? Csak azért bátorkodtam kérdezni, mert egyre kevesebb mézet tudunk összegyűjteni, ha ez így megy tovább, meghal a világ!
-    Mit tegyünk hát kedves Oroszlánkirály?

-    Igaz, Méhecske! Ezért ezennel kihirdetem, hogy minden éjjel, egy hónapon át imádkozzunk

az Istenhez, ki a mennynek és Földnek Ura! Megkérjük szépen, (ki-ki a maga módján), hogy hallgasson meg minket, és terítse be jövőre a réteket, mezőket és a kerteket még több virággal!

Van valakinek ellenvetése vagy kíván-e még hozzá fűzni valamit?
Az egész erdőben csend.

-    Senki? Akkor rendben! Ezt a témát lezártam! Nos, kedves barátaim! A következő okok miatt kellett most eljönnötök: én már megöregedtem, lassan a vég fele járok. Szeretném, ha tudnátok, hogy megtisztelő feladat volt számomra az a kihívás, amivel szembe kellett néznem!

Az Oroszlán nagy barnásvörös sörénye eltakarta majdnem mind a két szemét, de jól lehetett látni, egy szomorú könnycsepp gördült ki szeméből.

Teste valóban fáradtnak tűnt, sok volt ez a 10 év! Kicsit megtört, sovány lett szegény...

Becsületesen szolgált bennünket, pedig Király volt, de ennek ellenére soha nem használta fel trónját a kizsákmányolásra, sőt, ellenkezőleg, betöltött mindenfele pozíciót; részt vett a sportegyesületben, mint Elnök, és tisztességes versenyeket rendezett! A kiskorúak védelméről szóló törvényt is ő alkotta, s igyekezett felülmúlni erőfeszítésein, amikor is megjelent, ahol csak tudott, a szüléseknél például, hogy minden világra jött, megfelelő körülmények közt nevelkedhessen. Ha találkozott műveletlenekkel vagy csavargókkal, akkor az egyiket bekísérte a könyvtárba és megismertette velük a művészetet, az irodalmat, a filozófiát. Vannak a jelen levők közt is az ő felkaroltjai, és sokra vitték bölcsei, mint pl. a Sas, mint főírnok: ő is így kezdte, s most a Király leghűbb, legmegbízhatóbb barátainak egyike. A semmirekellőket pedig kétkezi munkára fogta.

-    De hol is tartottunk? - Ó, igen! 10 éve próbáltam összetartani és irányítani, fegyelmezni, inteni és óvni ezt az erdőt, a benne lakókat! - mondta a Király. - Ha voltak is problémák, közös erővel megoldottuk a gondokat! Minden társamnak, a barátaimnak, hálás köszönetemet fejezem ki, csodálatos munkájukért, és részvétemet is ki szeretném nyilvánítani az elhunytakért! Tekintettel arra, hogy hamarosan én is az elhunytak között leszek, már elrendeztem a temetésem, a gyászszertartást!

-    Egy csöndes, nyugodt helyet választottam az erdő közepén, így minden irányból érkező leróhatja majd tiszteletét, ha ideje engedi, vagy éppen útba esik, a nyugvó helyemnél!

-    Barátaim! Ne szomorkodjatok, az élethez a halál is hozzá tartozik, most nekem el kell mennem, engem is várnak már a szeretteim! A kérdés a következő: Ki legyen utódom a trónón?!

-    10 perc áll rendelkezésetekre, hogy döntsetek! Addig iszom egy pár kortyot a folyónál!

Mire visszatérek, a név meglegyen!
Az erdőben lakók nagy fejtőrésnek vetették alá magukat. Voltak bekiabálások:
-    Legyen a Holló!

-    Én a Tigrist választanám!

Alig vették észre, de az Oroszlán nagy sörénye már látszott a bozót mögül. Lassú lépteiből érzékelhetővé vált mindenki számára, hogy tudja, jól itt döntés nem születhet. Neki kell meghoznia ezt a döntést is.
-    Visszajöttem! - szólt a sokasághoz. Eredményre várok! Halljam a bűvös nevet!

Mindenki hallgat… Síri csend.
-    A nevet akarom! - kiáltja el magát a felbőszült Király.
-    Igen is, azonnal mondjunk! - Szólt a mókus.

Nem tudtunk választani, inkább te döntsd el ki méltó arra, hogy helyetted átvehesse az irányítást, ki olyan talpraesett, hogy a szárnyasokat, a csúszó-mászókat, a fán ugrálókat, mind-mind segítse, irányítsa, akik szűkölködnek valamiben, ellássa a megfelelő csomagokkal, táplálékokkal, vízlelőhelyek megmutatásával, szükség esetén, ha idegen betolakodók jönnének, az erdő védelmét is megfelelően kezelni tudja!
-    Nehéz a döntés, de mivel ti ehhez gyengék voltatok, ezért döntést hoztam!
-    Sas! Kezdd írni!

10 évig kormányzótok voltam! Még a családalapításom s háttérbe szorítottam miattatok, mert alig jutott időm a magánéletemre! Nincs feleségem, nem lett utódom!

Ezért nincs is Királynétok! De azt gondolom, mivel rajtam kívül még csak egy bátor van köztetek, ezért őt illeti a trón!

Támogassátok, parancsait, kéréseit teljesítsétek, mindenkor legyetek engedelmesek! Döntéseit ne kérdőjelezzétek meg, alkossatok egy nagy közösséget, mint nagy család éljetek együtt békességben, szeretetben! De valaki kell, aki fontos kérdésekben döntéshozatalra kész, ráadásul jól és helyesen, lelkiismeret teljesen tudjon döntést hozni, a közösség számára is a megfelelő célok megvalósítására törekedjen, hiszen 'egységben az erő' a jelmondatunk!

-    Tisztelt barátaim, társaim!

-    Nyúlapóra jutott a választásom! Ezentúl őt hallgassatok!
Majd földre borult, a nagy sörénye a porba hullt, akik közel voltak, még hallották utolsó szívdobbanását.
Néma csend lett ismét az erdőben, őt siratták a szemek, és szíveik majdhogy meg nem szakadtak.

Nyúlapó előrebotorkált a tömegből, és felment a dobogóra. Beállította a mikrofont a megfelelő magasságba és elkezdte mondanivalóját.

-    Sajnos, már nincs lehetőségem megköszönni ezt a megtiszteltetést, amit nekem szánt kedves jelen levő halott királyunk, de egy perc néma csenddel intsünk búcsút neki! Az élet megy tovább!

-    Gondoskodjunk a temetéséről, mielőbb rendezzük meg a gyászszertartást!
-    A Sas Úr, és kedves segédei azonnal intézkedjenek!
A búcsúztatás, a temetés lezajlott.

Most mindenki haza mehet és pihenje ki magát otthon! Holnap nagy munka vár ránk, és sok feladat!
Viselkedjetek, legyetek jók, és maradjatok mindenkor egymással barátságban!
Ki-ki a másikat segítse, mindenki a maga módján, és ne legyetek ellenségei egymásnak!

2021.09.13.
Én írtam: Szabó Márta

Szabó Márta, Amatőr

Ezt a mesét írta: Szabó Márta Amatőr

Sziasztok! Pár éve ìrok.Leginkább verseket, de a mesék sem állnak messze tőlem.Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra és hogy itt lehetek!Köszönöm szépen a lehetőséget és mindenkinek sok sikert kívánok szeretettel!


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!