Bari, a szarvas

Bari, a szarvas.

Bari, a szarvas

Volt egyszer egy bárány, akinek sok barátja volt: a bárányok, a bocik, a lovak, a tyúkok, a malacok, a kutya és a legjobb barátja Lili. Egy csodálatos tanyán éltek együtt.

Bari kapott egy sapkát Lilitől.

- Mindjárt jövök, megetetem az állatokat. Addig nyugodtan nézegetheted a tükörben magadat az új sapkában. – mondta Lili.

Bari belenézett a tükörbe és látott két agancsot a fején. Azt hitte magáról, hogy ő egy szarvas és találkozni fog a Mikulással, hátha felveszi a csapatába. Azt képzelte, hogy ő is húzhatja a Mikulás szánját és a többi szarvastól ő lesz a legjobb.

- Bari, a szarvas. – gondolta ezt magáról. Így fogja őt hívni a Mikulás. Miközben ezt gondolta magáról, a többi bárányhoz szaladt izgatottan.

- Nézzétek az agancsomat! – kiáltotta bárány barátainak. – Hátha felvesz a Mikulás és húzhatom a szánját!

De a bárány barátai kinevették Barit. Nagyon rossz volt hallania, hogy kinevetik. Nagyon-nagyon szomorú lett.

- Te nem agy szarvas, hanem csak egy bárány. Miért lennél szarvas, hiszen a sapkádra van csak varrva a két agancs. – mondta a legokosabb bárány. A többiek meg csak bólogattak és helyeseltek.

Nagyon mérges lett Bari az undok bárányokra. Elment, felkereste a többi állat barátját, hogy bebizonyítsa, hogy neki van igaza és nem a többi báránynak. Elment a bocihoz, a lóhoz, a kakashoz, a malachoz.

Elszaladt először a tehenekhez. Megkérdezte Mólítól:

- Igaz, hogy én szarvas vagyok?

- Te nem vagy szarvas, hanem egy bárány. – felelte gúnyosan a tehén.

- Oké, nem vagyok szarvas, de lehet engem hasonlítani hozzá, mert van két agancsom. – próbálkozott tovább Bari.

- De hiszen az a két agancs csak oda van varrva a sapkádra! – próbálkozott újra Mólí.

Bari nagyon mérgesen hagyta el Mólít. Átment a lovakhoz.

- Hé, lovak! Igaz, hogy én szarvas vagyok? – kérdezte Bari.

Az apa ló válaszolt a többiek helyett:

- Te nem úgy nézel ki, mint egy szarvas.

- Jó, igaz, de van két agancsom, és ezért úgy nézek ki, mint egy szarvas.

- Hát, majdnem úgy nézel ki, de a szarvasoknak nincs bolyhos szőrük. – szólt közbe a kis csikó.

Bari újra dühbe gurult, a lovaktól is tovább állt. A tyúkokban bízott.

Megállt a tyúkól ajtajában és kérdezte:

- Sziasztok tyúkok! Én egy szarvas vagyok! – állította Bari.

- Nem vagy te szarvas, te egy bárány vagy! – vágták rá egyszerre kotkodácsolva.

- De van két agancsom. – erősködött Bari.

- De az jól oda van öltve a sapkádra! – rikácsolták kórusban a tyúkok.

Bari nem hitt nekik, ismét bedühödött, majd továbbment. A malacólhoz futott.

- Hahó! Én egy szarvas vagyok! – kiáltotta nekik.

- Miért lennél te szarvas? – kérdezte a malac anyuka.

- Mert segíteni szeretnék a Mikulásnak! – felelte határozottan Bari.

- De te nem vagy szarvas! – röfögte a három kis malac.

Bari újra mérges lett, ismét odébb állt. A libákhoz futott szarvas vágtában. Megkérdezte a libákat is, de azok sem látták benne a szarvast:

- Te nem is nézel úgy ki, mint egy szarvas. – gágogták a libák kórusban.

- Jó, de van két agancsom! – szállt vitába Bari.

- De hiszen az a sapkádon van az agancs! – felelték a libák.

Bari újból méregbe gurult és elsomfordált csalódottan, hogy a libák is azt mondják, mint a többi állat. Hogy ő nem szarvas.?

Ahogyan ballagott találkozott három cicával, amint a kutyaól tetőre másznak fel.

- Miért lógatod az orrodat? – kíváncsiskodtak a cicusok.

- Azért vagyok szomorú, mert a barátaim mind azt mondták, hogy nem is vagyok szarvas. – hüppögte.

-  Ezért nem kell szomorkodni! – vigasztalta az egyik kis cica. Igazuk volt.

De Bari nem adta fel, és megkereste legjobb barátját is, Lilit, akitől a sapkát kapta.

- Lili! Igaz, hogy szarvas vagyok? – kérdezte reménykedve Bari.

- Bari, sajnos, te nem vagy szavas, az agancsaid csak oda vannak varrva a sapkádra. – felelte kedvesen Lili.

Bari szomorúságba esett és aludni tért. Nagyon bántotta, hogy a barátai közül senki nem hisz neki. Lefeküdt, megvárta míg mindenki elalszik a tanyán.

Ahogy fekszik, csingilingi hangot hallott. Odaosont az ablakhoz és kinézett. És lám, a Mikulás érkezett szánjával. Megleste, hogy hol száll le szarvasaival.

A Mikulás már mindenkit meglátogatott, volt Lilinél, a lovaknál, a teheneknél, a malacoknál, a tyúkoknál, a libáknál és a három macskánál is.

- Kérlek, Mikulás, vegyél fel szánhúzónak! – könyörgött Bari.

- Ho-ho-hó! Sajnos nem dolgozhatsz nekem, de elvihetlek egy körre, most hogy mindenkinél jártam. – ajánlotta fel a Mikulás.

Tudjuk, hogy egy kör a Mikulásnál az egy világjáró körút. Bari nagyon, de nagyon boldog volt. Az összes barátja  hallotta csilingelni és látták a Mikulás szán előtt szállni az égben. Valamennyi barátja örült, kivéve a legokosabb bárányt.

Bari talán még most is húzza a Mikulás szánját.