Barion Pixel

Benedek eteti a vadkacsákat


Bendi lépked. Halkan. Kis csizmája toppan járdaszegély mentén. Bíbor szőnyeg zörren, letört faág reccsen cipőnk talpa alatt. Récemama röppen, Nádi ...

Kép forrása: pixabay

Bendi lépked. Halkan.

Kis csizmája toppan

járdaszegély mentén.

 

Bíbor szőnyeg zörren,

letört faág reccsen

cipőnk talpa alatt.

 

Récemama röppen,

Nádi szélben libben

óvó-védő szárnya.

 

Száraz nádszál zizzen,

jobbra-balra billen,

kacsacsapat sejlik.

 

Bendi kiált: Gyertek!

Dobunk magot nektek,

jöjjetek, egyetek!

 

Parthoz úsznak sorban,

csipegetnek nyomban.

Öt kis tarka kacsa.

 

Hasuk alatt csobban,

magok körül loccsan,

fodrozódik a víz.

 

Hat marékkal adtunk,

holnapra is hagytunk –

kiáltja nevetve.

 

Pihe-puha tollat

kerget a szél. Nyolcat

gyűjtünk pár perc alatt.

 

Réce-, galamb-, hattyú-,

rigó-, harkály-, varjú-

tollak. Mind gyönyörű.

 

Otthon füzérfényben

cérnaszálon libben,

csillan sok tollpihe.

 

Bendi este érvel,

Tóhoz menjünk – kérlel

holnap kora reggel!

 

Öt kis kacsa várja,

lesz-e uzsonnája.

Mondták: viszlát, háp-háp!

 

 

 

 

 

 


Prisca Avino, amatőr író

Ezt a verset írta: Prisca Avino amatőr író

Művészetkedvelő nyugdíjas pedagógus vagyok. Szeretek alkotni, kézimunkázni, olvasni, zenét hallgatni. Próbálkozom novella- és meseírással is az utóbbi években.

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások