Kép forrása: pixabay.com
Csoki–dal.
Egy kisgyerek, ha megéhezik
gyakran csokit kér.
Korgó hasba öt–hat szelet
jaj, de könnyen belefér!
Finom még a fagylalt, cukor,
ezeket csak ritkán kapom,
anya mindig gyümölccsel etet!
Születésnap? Csokis torta!
Nyuszi? Csokinyúlat hozza!
Mikulás puttyony! De sok csokit rejt!
Ettől nagyon boldog vagyok,
én egy ilyen gyerek vagyok!
Mindig csak a csokoládé kell!
Mindenki a jó barátom,
aki velem csokit majszol,
mindegy milyen, nagyon szereti!
Lehet ét, vagy tej, vagy fehér,
pocakomba mind belefér!
Jöhet töltött, lapos, kerek,
epres, desszert, négyszögletes,
mogyorós, mazsolás!
Jaj, de finom!
A csokoládé!
A csokoládé!
A csokoládé!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró
Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim során ...