Durcás Panni és a kiscsizmák / Mikulás reggele /

Durcás Panni és a kiscsizmák / Mikulás reggele /.

              Durcás Panni és a kiscsizmák / Mikulás reggele/

Panni!  Ébresztő! Megyünk óvodába.- szólt édesanya kislányának.
Panni álmosan, kócosan kibújt a takaró alól,  dörzsölte szemecskéit, de sehogyan sem tetszett neki az ébresztés.
Muszáj? Szeretnék itthon maradni!- szólt durcásan, szemöldökét összeráncolva.
Nem, nem, azt nem lehet! Holnap jön a télapó és biztosan készültök valami  szép műsorral az óvodába.  Gyere szépen már a reggelit is elkészítettem neked, finom vajaskalácsot, meleg kakaóval amit nagyon szeretsz. Ezzel a reggelivel mindig ki lehetett csalogatni Pannit az ágyból, akármilyen nehezére esett is.
Na erre már felcsillant a szeme Panninak, mert ezt bizony nem lehet kihagyni .   Megmosakodott,  felöltözött, megfésülte bozontos szöszi haját,  belenézett a tükörbe és így szólt:
- Édesanya, biztosan eljön holnap a télapó? - kérdezte gyanakvóan.
- Igen biztosan eljön! - válaszolta.
Leült a szépen megterített asztalhoz, és jóizűen falatozta a vajaskalácsot. Közben a kakaó teteje pillés lett. 
- Édesanya nekem ez a kakaó nem kell mert bőrös a teteje! - szólt fintorogva a bőrös kakaóra.
- Igen lehet, mert olyan sokáig készülődtél hogy már ő  sem tudta kivárni , megöregedett.  De mindjárt segítek rajta. Azzal egy kiskanállal lehalászta a kakaó tetejét.
- No most már aztán igyekezzél mert nem szeretnék elkésni veled.- sürgette édesanya.
Gyere csak öltözzünk fel melegen, mert igen hideg van kint.
Mihelyt  készen voltak elindultak . Útközben sok  óvodástársa köszöntötte.
- Szia Panni, siess mert ma készülünk a Télapónak műsorral.- kiabálta Zsuzska vidáman.
- Tudom! - szólt morcosan Panni!
- Tudod a verset? - kérdezte Zsuzska.
Akkor  jutott az eszébe Panninak , otthon nem is gyakorolta a télapós verset. Megijedt most hogy mi lesz, ki fogják nevetni a gyerekek.
Gondolkodott rajta hogy most mitévő legyen? Rövid idő alatt nem fog eszébe jutni egy sor sem, pedig csak kicsi verset kapott ovónénitől.
Közben beértek az oviba. Átöltözött és bement a többi gyerekhez. Már várták a gyerekek és bizony nagyon megörültek neki. De Panninak nem volt jó kedve. Egész végig az járt  az eszébe, hogy  most mi lesz. Rajta fog nevetni az egész óvoda. Szeretett volna szégyenébe elbujdosni valahová,  jó messzire. De ez sajnos lehetetlen volt. 
- No gyerekek, gyertek ide szépen a szoba közepére és próbáljuk  el a műsort amivel várjuk a télapót. 
Panninak még a lába is remegett,   mi lesz most vele..
Megkezdődött a szereplés. 
Sorban jöttek a gyerekek, szavalták a verseiket, majd közösen énekeltek egy télapós dalt. Ami azért már ismert dal volt és Panni is szépen elénekelte a gyerekekkel. Nagyon szép hangja volt, szinte ő énekelte a legszebben. Ez egy kicsi bátorságot adott neki.
No, de jött a vers. Ezt már akadozva, bizonytalanul mondta és bizony nagyon elszomorodott. Tudta ,hogy  ez az ő  hibája mert  nem tanulta meg.  Hiába mondta neki ónónéni hogy majd otthon még holnapig megtanulja. Durcásan külön vonult egy sarokba leült és aznap nem akart semmit sem játszani  a társaival. Nagyon elkeseredett.
- Semmi baj Panni , reggelig még sok idő van, megtanulhatod!- vígasztalta Zsuzska. Gyere addig játszunk egy körjátékot. Most mindenki akarja. De Panni hajthatatlan volt. Nem mozdult a sarokból. 
Eljött a délután és édesanya. Anya   látta már , itt valami nincs rendbe. De Panni nem merte megmondani, bizony tényleg baj van. 
Ahogy hazaértek Panni lehuzta a kiscsizmáját félredobta a sarokba és bevonult a szobájába. Édesanya nem tudta mire vélni ezt a viselkedését.
- Pannikám , mi a baj ? - kérdezte édesanya.
- Egyedül  szeretnék lenni, most! - válaszolt Panni.
- De hajnalban jön  a Télapó és a csizmát  szépen tisztán kell az ablakba kitenni.
- Most nem pucolom, úgysem hoz nekem semmit sem a Télapó.- mondta majdnem sírva.
- Ezt te honnan tudod, olyan rossz voltál? - faggatta anya.
- Ez legyen az én titkom! - válaszolta Panni . Köznen arra gondolt hogy most nem az ő csizmája és az ajándéka a fontos,  hanem az hogy holnap a Télapónak a  verset szépen tudja elmondani.  Elővette  verses papirkáját és nagy tanulásba kezdett. Még a vacsoráról is megfeledkezett hiába kopogott édesanya az ajtón. 
Édesanya gondolta komoly oka  lehet ha kislány ezt teszi. Nem is háborgatta többé. 
Fogta az eldobott kiscsizmákat, megtisztította és a Panni ajtaja elé tette. Ezzel is segitette. 
A szobába nagy csend lett. Édesanya benyitotta az  ajtót és látta, hogy kislánya papírdarabkával a kezében édesdeden alszik. 
Kivette kezéből a papirt, olvasni kezdte rajta az írást. Rögtön tudta ez volt az oka annak hogy így viselkedett.
Betakarta a puha kis takaróval, lekapcsolta a lámpát és jó éjt puszit adott pici arcocskájára.
Reggel ahogy felébredt Panni  és akkor vette  észre hogy nincs a papír a kezébe. 
Kiugrott az ágyból, szaladt ki a szobájából. 
Igen ám! De az ajtó előtt a két kiscsizma, benne a mikulás ajándékával. Nagyon meglepődött ezen hiszen még ki se pucolta a csizmáit, hogyan kerülhetett bele mindez?
- Édesanya, édesanya, gyere! Megjött a Télapó, hozott nekem ajándékot, pedig  meg sem érdemlem. - örvendezett Panni.
- Látod kislányom? A Télapó gondolta hogy neked valami fontos dolgot kell tenni, azért nem tetted ki a csizmákat és biztosan ő segített neked.
- Igen anya. Nagyon fontos dolgom volt. A verset kellett megtanulnom , mert ma az óvodába szerepelni  fogok és bizony nem tudtam .  De most már bátran fogok kiállni a  Télapó
 elé mert szépen megtanultam. Boldogan készült el reggel, nem kellett noszogatni. 
Az óvodába érve vidáman ment be a gyerekekhez. Nagy készülődéssel várták Télapó jöttét. 
Egyszercsak csiling-csiling, nyílik az ajtó és belépett rajta tűzpiros ruhában, a hófehér nagyszakállu télapó, hátán tömött puttonnyal.
Nagy volt az öröm. Körbevették a gyerekek és rögtön elénekelték neki azt a dalt ami igencsak a Télapóról  szólt.
Ezután jöttek a versikék. 
Panni bátran állt ki a szoba közepére és hangosan kezdte a Télapónak szánt verset.

 Kedves Télapó!
Siklik a szán , csikorog
a négy rénszarvas kit hozott?
Nem hoztak ők senki mást, 
csak a jó öreg Mikulást.

Messze földről  érkeztél, 
rénszarvas repítette szánod.
Nagy örömel vártunk rád,
bizony nehéz  volt a zsákod.
 
Eljött hozzánk napestig,
a kiscsizmánk megtelik.
Alma, dó, mogyoró,
 nézd csak itt egy kisautó.

Ünnepel a gyereksereg,
 de virgácsot nem tett bele?
Nem bizony,  azt nem adott.
Jó gyereknek nem való.

Készültünk is jöttödre,
egy kis műsort adtunk.
Melyet szeretettel ,
át is nyujtottunk!

Panni szépen elmondta a verset és a Mikulás is megköszönte a  műsort, amit a gyerekek adtak és megígérte hogy jövőre is eljön hozzájuk. Jól telt el a Mikulásnapi ünnepség. Panni is megigérte , máskor nem fogja elhanyagolni  a vers tanulását.  Azóta sem jött rá , hogy a kiscsizmáit vajon ki készítette el a Télapónak. Biztosan egy édesanya Télapó? 
Szerintetek?