Ajnácska erdei házikója Jenei Dalma meséje

Ajnácska erdei házikója Jenei Dalma meséje.

Jenei Dalma 
Ajnácska erdei házikója

Egy nap amikor épp az ágyában lustálkodott anyukája kiküldte az erdőbe gombát szedni. Ahogy befelé haladt az erdőbe egy forráshoz ért. Amint a patak folyását követte, a könyvét elejtette és a könyv bukfencezett, bukfencezett. S eközben sorban hullottak ki a mesék meseszereplői. A könyvből elsőnek a medve gurult ki, otthagyta a macskát, következőleg pottyant ki a hét kecskegidából a legkisebbik, a róka és a daru meséjéből a róka, a teknős és a nyúlból a nyúl.
 A róka futni kezdett, nem szeretné lekésni a lakomát a darukomával. A kis gida bújt az odúba azt hiszi hogy a farkas elkapja. Úgy gondolták szegények hogy még a mesekönyvben vannak.
A róka keresi a darut de nem találja sehol, végül feladja, leül egy fához, szétnéz, furcsállja hogy a narancssárga fakoronát zöld lomb, a rózsaszín eget a kék váltotta. A medve keresi a mézet de nem leli. Méz helyett darazsat talált, amik összevissza csípték az orrát.
A nyúl is kutatni kezdi a teknőst, de nem találja sehol, feladja hát ő is a kutakodást. A kis gida végül kidugja a fejét az  oduból, nem látja a farkast, de nem mer előjönni.
Ajnácska vígan ugrándozik visszafelé az úton, gombával teli kosárkájával. S észreveszi a földön heverő mesekönyvét, odafut rögtön, nézi, lapozgatja, nem hiányzik-e egy pár oldalacska, nézi, s furcsállja : minden meseszereplőnek elveszett a párja. Meg is ijedt rögtön. Ahogy ül,  lapozgatva mesekönyvét egy halk mekegést hall.
- Mi lehet ez? - kérdezi magában. Föláll, s rögtön tudja ki lehet, s ezt mondja:
-  Kis gida bujj elő, akárhol is vagy!
A kis gida nem búj elő, mert attól félt hogy a farkas szólt hozzá. Így hát Ajnácskának kellett megkeresnie őt. Ahogy megtalálta kiemelte  szegényt az oduból, s ezt mondta neki:
- Nagyobb biztonságban vagy a mesekönyvben! - és a gidát visszabújtatta  a könyvbe.
A rókára is rátalált, ott üldögélt a fa alatt. Ajnácska így szólt hozzá:
- Kit vársz itt rókácskám?
- Daru komámat várom egy lakomára.
- Ó kis rókám, a te Daru komádat csak az én mesekönyvemben találod, errefelé nincsenek ilyen lakomák. Bujj vissza a könyvembe ott megtalálod. Visszabújt a róka is a könyvbe. A nyulacskára is rábukkant, ott ült győztesen a fa alatt, várja hogy a  teknős is végre célba érjen. Odamegy Ajnácska, s így szól hozzá:
- Fogadjunk hogy te a teknőst várod!
- Igen őt várom.
- Őt bizony várhatod!  Mindjárt visszateszlek téged  is a könyvembe csak előszőr segíts nekem. Keressük meg együtt a medvét.
Megfogta a kis mancsát, amíg a patak végéhez nem értek. De a medve sehol. Ajnácska letérdelt a patakpartra és elkezdett sírni, a nyuszi vigasztalta, vigasztalta.
- Ne sírj Ajnácska, ne sírj, majd megtaláljuk a medvédet, biztos valami málnabokorban rejtőzik. 
 És ahogy ezt a nyuszi kimondta, Ajnácska felébredt és ott találta magát az ágyában-
Ezt mondta:
- Ezt most tényleg álmodtam vagy megtörtént velem....Szerintetek???