Esti tünemény

Esti tünemény.

Messzi, távol valahol,

még a hegyeken is túl,

döngicsélték a méhek,

ciripelték a tücskök,

még a szú is sercegte,

hogy a tölgyfaerdőben,

annak is a szélében

tündéri fénysugarak

táncolnak a sötétben.

Zöldes-aranysárgában

apró pontok mókáznak.

Víz tükrére ráülnek,

csillagokkal beszélnek.

Körbe fonják a hegyet

aranyfonál fényükkel.

Megfésülik a mezőt,

fényszálakkal vonják be.

Madárfészek aljában

fiókákra vigyáznak.

Ringatóznak a széllel,

riogatnak felleget.

Bokor alatt megbújnak,

jó nagyokat szusszannak.

Reggel a nap ébreszti

tüneményes seregét,

kik az éjben ragyognak,

bohóckodnak nagyokat,

másnak utat mutatnak.

Különleges bogárnép,

 a szentjánosbogáré!