Fanni es az evszakok

Fanni es az evszakok.

Fanni és az évszakok

Egyszer régen, egy távoli erdő szélén élt egy farkas család és a gyerekeik. A legkisebb Fanni, különleges volt, tele kíváncsisággal és kalandvággyal. Szerette az erdőt és annak minden csodáját. Sűrű, puha bundája szürke és ezüst árnyalatokban pompázott, tökéletesen beleolvadt környezetébe. Szemei ragyogó sárgán csillogtak, mindig figyelmesen vizsgálva a természetet, mintha minden fa, virág és állat egy-egy titkot rejtene. A szíve tele volt szeretettel és tisztelettel a természet iránt.

Egy ropogós reggelen, amikor a levelek elkezdtek változni az arany ősz árnyalataira, Fanni kíváncsisága nem hagyta öt nyugodni. Észrevette a változó színeket, a hűvösebb levegőt, és azon töprengett, vajon milyen varázslat okozhat ilyen átalakulást.  

Az erdőbe sétált, hogy felfedezze annak titkait: a fák suttogását, a madarak énekét és a patak csillogását a napfényben. Ám volt valami, amit Fanni nem értett igazán: az évszakok. Miért váltja a nyár melegét a tél hidege? Miért hullanak le a fák levelei ősszel, és hogyan éled újra minden tavasszal?

Egy nap Fanni elindult az erdő mélyére, hogy találkozzon a bölcs bagollyal Bélával, aki az ösvény szélén, egy magas tölgyfa ágán ült. Idős és bölcs madár volt, hosszú éveket töltött az erdő csendjében, minden évszakot látott már. Tollazata barnás-szürkés színű volt, mely remekül illett rejtőzködő életmódjához a fák lombjai között.

Nagy, mélybarna szemei élesen figyeltek, látták a világ összes titkát és történetét. Bagoly Béla mindig nyugodt és türelmes volt, nem sietett, mert tudta, hogy minden dolognak megvan a maga ideje. Hangja mély és megnyugtató volt, amelytől mindenki biztonságban érezte magát. Nem csupán bölcsességével, hanem szelíd, jószívű természetével is nagy tiszteletnek örvendett az erdő lakói között.

-Üdvözöllek, Fanni! Látom, hogy sok kérdés kavarog a fejedben miért változik meg az erdőben. Talán segíthetek!

Fanni elképedve nézett fel a bagolyra, azonnal megérezte, hogy ez egy rendkívüli találkozás.

-Tényleg el tudnád magyarázni, hogy mik azok az évszakok? - kérdezte kíváncsian.

Természetesen - bólintott a bagoly.

-Az évszakok a világ nagy csodái, és mindegyiknek megvan a maga szépsége és célja. Hadd meséljek neked róluk.

A bagoly megrázta hatalmas szárnyait, és úgy tűnt, mintha a körülöttük az erdő hirtelen varázslatos fénybe burkolódzna. Mintha az évszakok gyorsan egymás után vonulnának el előttük.

-Először is, kezdjük tavasszal - kezdte a bagoly, - zöld hajtások törnek elő a földből, és madarak csicsergése tölti be a levegőt. Ahogy a fagyos tél elmúlik, a világ lassan életre kel. Tavasz idején a világ felébred téli álmából. Rügyek törnek elő az 

ágakon, mint kis zöld ékszerek, és a levegő megtelik az új virágok illatával, a természet mintha egy új dallamot játszana. Ez a születés és a megújulás ideje, amikor minden nő és virágzik.

Az év ezen szakaszában minden friss és új, tele van reménnyel és lehetőséggel. Fanni bámulva nézte, ahogy a virágok kibomlanak, és a fák zöld leveleket növesztenek.

-A tavasz a kezdet - folytatta a bagoly.-De a tavaszt mindig a nyár követi. Nézd csak!

-Ahogy a tavasz tovább táncol, megérkezik a nyár meleg ölelésével. A nap magasra kúszik az égen, arany sugaraival záporozza a világot. A nappalok meghosszabbodnak, és az éjszakák rövidülnek. Ez a bőség időszaka, amikor a gyümölcsök nehézkesek a szőlőben, és az élet buja. Az erdő zöldje még élénkebbé válik. Ekkor minden élet a legteljesebb formájában pompázik. A nap melegen simogat, és a természet virágzik. De ez az évszak nem csak a melegségről szól, a nyár arra emlékeztet minket, hogy minden erőfeszítésünk gyümölcsöt hoz.

Fanni érezte a nap melegét az arcán, és megértette, miért olyan fontos a nyár.

-De ahogy a nyár elmúlik, jön az ősz - folytatta a bagoly - ekkor szedjük le a gyümölcsöket, és készülünk fel a télre. Az ősz arra tanít, hogy minden, amit tettünk, most érik be. De emlékeztet minket arra is, hogy el kell engednünk azt, ami elmúlt, hogy helyet adjunk az új kezdeteknek. A levelek zöld ruhájukat bíbor és aranyszínűre cserélik, az erdő pedig ragyogó színű kárpit lesz. Lehűl a levegő, rövidülnek a nappalok.

Fanni lenyűgözve figyelte, ahogy a levelek színe megváltozik, és látta, hogy az erdő egy újabb fázisba lép.

-És végül, amikor minden levél lehullott, elérkezik a tél a pihenés ideje - mondta a bagoly. -A föld hótakaró alatt nyugszik, és a világ csendes. Ez a csend és az elmélkedés ideje, amikor az éjszakák hosszúak, és a csillagok fényesen ragyognak a bársonyos sötétségben. A tél a pihenés időszaka, felkészíti az egész természetet a ciklus újrakezdésére. A tájat lassan fehér hó borítja be. 

Fanni megborzongott, ahogy elképzelte, hogy lehullanak a puha hideg pelyhek, mindegyik egy apró műalkotás. A világ alszik, és a közelgő tavaszról álmodik.

-Bár úgy tűnik, hogy minden elcsendesedett, valójában a természet készül a következő tavaszra.