Venczel Tímea vagyok. Óvónéni anyuka szárnyai alatt növekedve dalok, versek, mesék szötték át a gyerekkoromat. Magam is próbálkoztam akkoriban verseléssel, de az írás szele a húszas éveim elején csapott meg igazán. Meseírásra a környezetemben élő gyerekek és a természet ihletett. Gyerekeknek szánt verseim múzsái elsősorban a lányaim, azonban ha széthúzom a függönyt és kitekintek a világba, komolyabb hang...
Vélemények a versről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ragyogó csillagfényes téli éjszaka volt. A fekete égbolt milliárdnyi ékköve között tisztán tündökölt a kerek Hold. Teljesen bevilágította a dombtetőt, ahol két róka üldögélt összebújva. Vastag, fak...
FEBRUÁR Enged a fagy ölelése, ha csillog is még a hajnal. Pajkosodik patak vize, megtelik az élet dallal. Nyugovóra tér a Tél, nyomában hóvirág kél. Álmában még zúzmara integet, de várja már illato...
Szeptember Kapaszkodik még beléd a nyár, ám csöndesen, ahogy a tolvaj jár, rádkacsint az őszi napsugár; szíved lopja már. Párás reggel tölti a színeket, madarak szórnak búcsú éneket, puttonyok gyűj...
Egy hatalmas ország apró szegletében, magas hegység sűrű erdejében élt egy ember, s annak felesége, fia, lánya. Szegényesen, szerényen éltek, mégsem szenvedték semminek a hiányát, mert nagy-nagy sz...
Ezt a verset írta: Venczel Tímea meseíró
Venczel Tímea vagyok. Óvónéni anyuka szárnyai alatt növekedve dalok, versek, mesék szötték át a gyerekkoromat. Magam is próbálkoztam akkoriban verseléssel, de az írás szele a húszas éveim elején csapott meg igazán. Meseírásra a környezetemben élő gyerekek és a természet ihletett. Gyerekeknek szánt verseim múzsái elsősorban a lányaim, azonban ha széthúzom a függönyt és kitekintek a világba, komolyabb hang...