Kép forrása: teahub.io
Fel az istenségig.
Szélben szálló kismadár
Repülj, repülj, magasra fel,
Csapdosd csak szárnyaid,
Emelkedj, emelkedj, szállj!
Te meg szél, ne fújj úgy,
Gyengítsd meg erődet,
Hagyd szabadon az útját,
Repülhessen madárkám!
Ha elfáradt gyönge szárnya,
Megpihen majd a szirten,
Csőrében viszi majd tovább
A fűszálnyi emléket.
Tengernyi homokszemet
Lent a parton fújjad szét,
Ha a magasba a madárka száll
Ne szúrja a csöpp szemét!
Vigyázzad, óvjad,
felhő ne takarja,
Zord idő, ha közeledne,
ne bántsa zivatarja.
Égszínkék égben ő lészen egyetlen,
Kinek útjába nem repül, egyetlen Héja sem.
Szabadon szállhat, fel az istenségig,
Odafönt hirdeti, béke van, s szép itt.
2021.06.02.
Én írtam: Szabó Márta
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Szabó Márta Amatőr
Sziasztok! Pár éve ìrok.Leginkább verseket, de a mesék sem állnak messze tőlem.Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra és hogy itt lehetek!Köszönöm szépen a lehetőséget és mindenkinek sok sikert kívánok szeretettel!