Barion Pixel

Gergő kedvenc állatai


Gergő kedvenc állatai
Egy szomorkás, esős délután Gergő a szüleivel ücsörgött a nappaliban a kanapén. Miközben kedvenc szürke takarója alatt bujkált, eszébe jutott valami.
- Szeretnék többet tudni a kedvenc állataimról!- mondta csillogó szemekkel.
...

Kép forrása: Created with CreArt

Gergő kedvenc állatai

Egy szomorkás, esős délután Gergő a szüleivel ücsörgött a nappaliban a kanapén. Miközben kedvenc szürke takarója alatt bujkált, eszébe jutott valami.

- Szeretnék többet tudni a kedvenc állataimról!- mondta csillogó szemekkel.

- Valóban? Van egy szuper állatos könyvem, abban biztosan megtaláljuk azokat az állatokat. – válaszolta apukája.

- Az nagyszerű lenne. Szeretnék érdekes dolgokat megtudni a kengururól, a panda maciról és a mezei nyulakról. – mondta az öt éves kisfiú.

Gergő pici kora óta imádta az állatokat. Minden évben ellátogattak az állatkertbe is, olyankor a nagyszülei is mindig velük tartottak.

- Ha nagy leszek, állatorvos leszek, hogy meg tudjam őket gyógyítani. – mondogatta gyakran a családjának.

Közben apa a könyvespolcon kezdett keresgélni.

- Lássuk csak...azt hiszem, valahol itt kell lennie. Igen, igen, már meg is találtam. – emelte a magasba a nehéz és vastag képes könyvet.

- Nagyon fog neked tetszeni, - mondta Gergő anyukája és közben a kisfia mellé kucorodott a kanapéra. – csodaszép képes könyv ez.- folytatta.

A tartalom jegyzékben megkeresték, hogy hányadik oldalon találják meg a kengurut.

- Lapozzunk a 45. oldalra.- mondta apa.

Anyának igaza volt, gyönyörű képek voltak különféle kengurukról a könyvben.

- Nézzétek, pont olyanok, mint Kanga és Zsebibaba a Micimackóból. – mutatta a képeket Gergő lelkesen a szüleinek.

- A kenguru az erszényesek családjába tartozik. – kezdte apa olvasni a képek melletti szöveget. – Több fajtája létezik. Például van óriás kenguru, kurtafarkú kenguru és mocsári kenguru is.

- Hol élnek? – tette fel a kérdést Gergő, ami a legjobban izgatta.

- Ausztráliában élnek. – felelte apa.

- És mit esznek?- jött a következő kérdés a kisfiútól.

- Fűféléket és a bokrok leveleit eszik. Azt írják, hogy víz nélkül hosszabb időt is képesek kibírni.

- Én biztos nem bírnám.- nevetett Gergő. A szülei kiskacsának hívták kisebb korában, mert mindig nagyon sok vizet ivott.

- Megkeressük most a pandát?- hangzott el a következő kérdés.

- Persze drágám. – felelte édesapja.

Visszalapoztak a tartalomjegyzékhez, ott pedig kikeresték a pandát.

- A másik kedvenc állatodról a 20. oldalon írnak.

Mikor megtalálták a keresett oldalt, anya nagyot nevetett:

- Imádom ezt a duci, fekete-fehér mackót. Annyira aranyos.

- Ezért az egyik kedvenc állatom.- vigyorgott Gergő is boldogan.

- A panda Kínában őshonos. – kezdte apa. A súlya 75 és 130 kilogramm között van. Tényleg elég duci. – mosolygott ő is. – Képzeljétek!- folytatta apa. – Amíg fiatalok, nagyon ügyesen tudnak fára mászni.

- Mi??? Ez komoly?- csapta össze a kezét Gergő meglepődöttségében.

- Igen, nagyon is komoly. – válaszolt apa. – Azonban sajnos ez a faj a kihalás szélén áll, nagyon kevés egyed létezik már belőlük, ezért betiltották a vadászatukat.

- Szegények.- hajtotta le a kisfiú szomorúan a fejét. – Azt is írják, hogy mivel táplálkoznak? – kérdezte Gergő.

- Lássuk csak, igen, azt írják róluk, hogy bambuszt és vadnövényeket esznek.

- Ahhoz képest elég duci, hogy csak növényeket eszik.- kuncogott Gergő.

- Mi is a következő állat, amiről többet szeretnél tudni?- kérdezte anya érdeklődve kisfiát.

- Már csak egy van, a mezei nyúl. – válaszolt Gergő.

Ismét kikeresték a megfelelő oldalt és rengeteg cuki képet találtak a hosszú fülű, fürge nyuszikról.

- Annyira édik!!!- olvadozott a kisfiú a képek láttán.

- Magyarország minden táján élnek mezei nyulak.- olvasta apa. – A nap nagy részét evéssel és pihenéssel töltik.

- De jó nekik!- mondta anya vágyakozva. – Ezt én is kipróbálnám néha. – folytatta nevetve.

- Nagyon gyorsan futnak és ha szükséges úszni is tudnak. Érdekes, ezt még én sem tudtam róluk. – mondta apa.

- Nézzétek, látszik, hogy milyen puha szőrük van.- ámuldozott Gergő.

- Puha, bolyhos szőrük télen valamivel hosszabb, mint nyáron. – folytatta apa az olvasást.

- És tényleg csak répát esznek?- kérdezte Gergő kiváncsian.

- A nyuszik fűféléket is esznek és gyomnövényeket.- kereste ki apa a szövegből a választ.

- Ma is nagyon sokat tanultam.- mondta a kisfiú bölcsen. – Szeretem az állatokat. – közölte egyszerűen.

Szülei nagyon büszkék voltak rá, hogy Gergő ennyire szerette az állatokat. Remélték, hogy egyszer valóra fog válni a kisfiú álma és állatorvos lesz belőle.

Neked mi a kedvenc állatod és milyen érdekességeket tudsz róla?

 

 

Kajtàn Brigi, Író

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Író

Sziasztok! 36 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. Elkészült már a saját weboldalam is www.kajtanbrigi.hu , a...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások