Tizenkét hónap egy év


http://mocorgohaz.hu/

Tizenkét hónap egy év 
 
Zsófi szinte repült édesanyja karjaiba, mikor kisöccsével, Bálinttal megjelentek az óvodai csoport ajtajában, hogy hazavigyék őt. A kislány nagycsoportos volt és szívta magába az információkat a körülötte lévő világról. Bálint...

Kép forrása: Created with Imagine

Tizenkét hónap egy év 

 

Zsófi szinte repült édesanyja karjaiba, mikor kisöccsével, Bálinttal megjelentek az óvodai csoport ajtajában, hogy hazavigyék őt. A kislány nagycsoportos volt és szívta magába az információkat a körülötte lévő világról. Bálint egy és fél éves volt, ő még csak ismerkedett mindennel.  

  • Képzeld anya, ma a hónapok neveit tanultuk az oviban.- mesélte Zsófi a hazafelé vezető úton. - Klári néni azt mondta, hogy egy év tizenkettő hónapból áll és egy évben négy évszak van.  
  • Ez így igaz.- válaszolta anya. - És minden hónapra jut valami izgalmas dolog, ugye? 
  • Csinálnuk egy naptárat otthon majd, amibe lerajzoljuk, hogy melyik hónapban mi történik?- kérlelte a kislány édesanyját.  
  • Miért is ne?- felelte anya. Nagyon szeretett a kislányával együtt kézműveskedni.  

Mikor eljött a hétvége, apa elvitte magával Bálintot a nagyszülőkhöz, így a két lány nyugodtan hozzákezdhetett a naptárhoz. Színes és csillogó papírokat vettek elő, filctollakat, ragasztót és ollót tettek maguk mellé.  

  • Erre a piros lapra írd fel a hónapok nevét kérlek!- mondta Zsófi anyának.  
  • Rendben, szép sorban a következők: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november és végül a december.- sorolta anya a hónapokat, miközben nagy nyomtatott betűkkel írta fel őket a lapra.  
  • Mi történik januárban?- kérdezte a kislány kiváncsian.  
  • Január az év első hónapja. Január elseje pedig az év első napja. Új évnek hívjuk. Ebben a hónapban van az én születésnapom is. - mosolygott anya kedvesen.  
  • Akkor ide rajzoljunk egy nagy egyest és egy szülinapi tortát.- mondta Zsófi.  

Négyzet alakú papírra rajzoltak, majd felragasztották őket a piros papírra a január felirat mellé.  

  • Február a második hónap az évben.- folytatta anya. - Februárban ünnepeljük a Valentin-napot, ami a szerelmesek ünnepe.  
  • Igen, erre emlékszem. Tavaly Gabikától kaptam egy szív alakú csokit az óvodában és azt mondta szeret engem.- emlékezett vissza Zsófi arra a napra. - Akkor ide egy nagy piros szivecskét fogok rajzolni. - és már elő is vette a piros filctollat.  
  • Tudod-e mi van márciusban?- kérdezte anya vidáman. 
  • A születésnapom! Március 17-én születtem meg a kórházban. - feleli Zsófi és átöleli édesanyját. - Akkor ide is egy születésnapi tortát rajzolok, méghozzá rózsaszínűt, mert az a kedvenc színem. - folytatta a kislány a mondandóját.  
  • És tudod mi lesz még márciusban? Ebben az évben márciusban fogjuk ünnepelni a Húsvét napját. - mondta anya.  
  • Apa és papó megint meg fognak locsolni minket illatos parfümmel?- tette fel a kérdést Zsófi.  
  • Biztos vagyok benne, igen. Nem hagynák ki egyetlen évben sem. Nehogy elhervadjunk, megöntöznek minket, mint a szép virágokat.- feleli anya és végigsimítja kislánya arcát, majd így folytatja:- Április a negyedik hónap az évben, Bálint pedig két éves lesz.  
  • Hűűű, a kisöcsém egyre nagyobb. Tegnap olyan ügyesen próbálta egymás tetejére rakni az építőkockákat. - jegyezte meg Zsófi büszkén. Nagyon szerette a kistestvérét.  
  • Április másodikán pedig egy fontos nap van. Az autizmus világnapja.- mondta anya komolyan. - Az autizmus az egy olyan állapot, aminek több fajtája létezik. Vannak, akik csak különcnek, bohókásnak tűnnek, de tulajdonképpen nem sok mindenben különböznek tőlünk. Vannak azonban súlyosabb esetei is. Akadnak olyanok is, akik nem tanulnak meg beszélni sem. De nagyon szeretniveló emberek. Sok mindent másképp látnak, mint az átlag, de fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy végsősoron mind egyformák vagyunk.  
  • A Balázs is ilyen az oviban, ugye? Néha zavarják a hangos zajok. És néha úgy repked a kezével, mintha fel akarna szállni. Szerintem cuki. Én szeretem a Balázst.- mondta a kislány bölcsen.  
  • Ha megkérlek, a szülinapi torta mellé rajzolnál egy kék szivecskét is?- kérdezte anya.  
  • Persze!- válaszolt Zsófi és már neki is látott a rajz elkészítéséhez.  
  • Május első napja a munka ünnepe.- fordítja vissza tekintetét anya a naptárra. - Ez a legtöbb országban hivatalos ünnepnap a világon és ilyenkor nem dolgozunk.  
  • Akkor azon a napon apa is itthon lesz velünk.- vigyorgott a kislány boldogan.- Elmehetnénk az állatkertbe majd.  
  • Ez nagyon jó ötlet, megbeszéljük majd apával is.  
  • Június különleges hónap lesz idén és nem csak azért, mert papó hetven éves lesz, hanem azért is, mert akkor fogod befejezni az óvodát.  
  • Igen, én már elég nagy lány vagyok ahhoz, hogy iskolába menjek. 
  • Aztán el is érkeztünk a hetedik hónaphoz, ami a július.  
  • Apa és mama születésnapja is akkor van.- tapsikol Zsófi örömében.  
  • Méghozzá ugyanazon a napon. - egészíti ki anya a mondandóját. - Mindketten július 22-én születtek. Micsoda ajándék volt ez anno a mamának.  
  • Ha felnőtt leszek és nekem is lesz egy kisbabám, akkor én is szeretném, hogy az én születésnapomon szülessen.- mondta a kislány határozottan, de az anyukája csak nevetett rajta.  
  • Augusztusban van a nemzeti ünnepünk. Augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást és Szent István királyunkat.- magyarázta anya.  
  • De már nincsenek királyok ugye?- tette fel a kérdést a kislány.  
  • Magyarországon már nincsenek szívem, de vannak olyan országok, ahol még mindig királyok és királynők uralkodnak. Például Spanyolország, Hollandia vagy az Egyesült Királyság.  
  • Akkor ide rajzolok egy szép koronát. 
  • És már el is érkeztünk a szeptemberhez.- folytatta anya. - Na mi lesz szeptemberben? 
  • Kezdődik az iskola!! Juhúúú! Már nagyon várom, hogy én is megtanuljak írni és olvasni és akkor majd tudok olvasni Bálintnak a mesekönyvekből én is. Akkor ide rajzolok egy könyvet.  
  • - A könyv az jó ötlet, rajzolhatsz mellé egy ceruzát is.- javasolta anya.  
  • Október 23-án ünnepeljük azt, hogy 1956-ban ezen a napon tört ki a forradalom. A budapesti diákok az utcára vonultak és harcoltak a szabadságukért.  
  • Én félek a háborútól.- mondta a kislány szomorúan.  
  • Nem kell félned kincsem, itt biztonságban vagy. Bármi történik apa és én vigyázni fogunk rátok, rendben? 
  • Rendben.- bólintott Zsófi és egy piros, fehér, zöld színű magyar zászlót rajzolt.  
  • November az utolsó előtti hónap az évben. Ennek a hónapnak az első napján van Mindenszentek ünnepe. Ilyenkor kimegyünk a temetőbe, gyertyát gyújtunk azokért a szeretteinkért, akik már a mennyországban vannak. - meséli anya.  
  • Mint a te szüleid? Ők is ott vannak, ugye?- kérdezi Zsófi érdeklődve.  
  • Igen kincsem, ők sajnos már rég ott vannak. De egyszer újra találkozunk velük és akkor mindannyian örökre együtt leszünk már.  
  • Anya, most jön a december ugye? 
  • Igen. Decemberben pedig mit ünneplünk? 
  • Jön a Mikulás, és a Jézuska! A Mikulás édességet hoz, ha jók voltunk egész évben. Karácsonykor pedig a szeretet ünnepe van és a kis Jézus születését ünnepeljük. Megyünk majd megint a templomba?- hadarja Zsófi.  
  • Igen, mint minden karácsonykor.  

Mikor a hónapok végéhez értek az asztalon előttük hevert egy csupaszín, vidám naptár. Zsófi rajzai megszínesítették az egész évet. Amikor elpakoltak mindent apa is hazaért Bálinttal az ölében és ők is megcsodálhatták a naptárat, ami attól a naptól kezdve a nappali falát díszítette.  

Kajtàn Brigi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Amatőr

Sziasztok! 35 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. 2022 év végén írtam meg az első mesémet, akkoriban találta...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!