Kép forrása: saját illusztráció
Gitta manó.
Nem is olyan régen,
éppen csak öt éve,
új lélek érkezett a földre.
Napsütötte réten,
a vén tölgy göcsörtös tövében
halk dúdolás hallatszott az éjben.
Szuszogott egy aprócska manócska
édesanyja ölelésében ringatózva.
Édesapja is csendben, halkan mozgott,
nehogy megtörje e varázslatos pillanatot.
Nagy álmuk vált most valóra,
új ágacskával bővült a manónemzetség fája.
Neve, amit szülei választottak neki: Gitta,
ki immár éltük beragyogja.
Aludj csak, álmodj, szerelmünk virága,
s válj igazgyönggyé e hamis világban.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren túl, de hetedhét országon túl-e, vagy innen, arra már nem emlékszem tisztán, volt egyszer egy király. Amilyen istenfélő, igazlelkű, vallásos volt ez a kir...
Elolvasom
Hangosmesélő: Gani Zsuzsa Élt egyszer az erdőben Szasza, az agancsos szarvasbogár, aki nagyon szerette a tavaszt. Egy tölgyesben lakott. Minden reggel örömmel kelt fel, hogy sétálgasson, rácsodálk...
Elolvasom
Egy téli délután, amikor Marci gyomorrontással ücsörgött a nagymamától kapott karosszékben, s nézte a kint szállingózó hópelyheket, elszunyókált. Álmában havas domboldalon szánkózott, ám hirtelen beszakad...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Ann L. B. amatőr író / meseíró
Mindig is szerettem történeteket kitalálni. Manapság leginkább gyermekeimnek mesélek, ők ihletnek, illetve a mindennapjaink.