Barion Pixel

Gizi és Guzi meg a kalap

  • 2023.
    feb
  • 28

Gizi és Guzi meg a kalap
 
 
A virágos kalap a kiscsoportban készült az óvónéni segítségével.
Amíg a fiúk autóversenyeztek, addig a kislányok varrtak.
Készült piros ruha, zöld sál, fehér szoknya.
Hannának azonban megtetszett a kék virágokkal dí...

Kép forrása: pixabay.com

Gizi és Guzi meg a kalap

 

 

A virágos kalap a kiscsoportban készült az óvónéni segítségével.

Amíg a fiúk autóversenyeztek, addig a kislányok varrtak.

Készült piros ruha, zöld sál, fehér szoknya.

Hannának azonban megtetszett a kék virágokkal díszített anyag, s kitalálta, hogy készít Gizinek, a rongybabájának egy kalapot.

A kalap szép lett. Bár az egyik oldala egy kicsit szélesebb karimájú, mint a másik, és itt-ott nagyobb öltésekkel lett varrva, de azért szép.

Legalábbis Gizinek már első látásra megtetszett.

Csakhogy a kalap nagy lett a vörös hajú babára.

Hol hátracsúszott, hol előre, hol meg eltűnt benne a feje egészen a nyakáig.

Hanna hiába igyekezett, a kalap sehogyan sem akart illedelmesen állni Gizi fejecskéjén.

  • Nem is kellesz! Buta tökfedő!- dobta le a sarokba az óvodás kislány, s mérgesen kiszaladt a szobájából.

Még akkor is dühös volt a virágos kalapra, amikor vacsorázott, még akkor is, amikor az esti mesét hallgatta, s még akkor is, amikor lefeküdt aludni. Álmában is csak azt suttogta: „Buta tökfedő!”

  • Pedig milyen szép! Olyan kár, hogy kicsi hozzá a fejem!- ült le szomorúan a fejfedő mellé Gizi. – Annyira gyönyörűek rajta a virágok!
  • Hiába varrta Hanna- totyogott a pancsoló kacsa a rongybaba mellé.
  • Túl nagy- szögezte le az egyik majom.
  • Lehet szép, meg lehet nagy, ha csak bánatot okoz- monda a sípoló papagáj.
  • De itt mégsem maradhat!- emelte fel a fejét az építőkockák doboza, merthogy éppen az ő tetején szomorkodott a kalap. - Egy kalapnak egy fejen van a helye és nem egy tetőn!- rázta le magáról a földre.
  • Igazad van!- csapta össze hatalmas mancsait Guzi, a barnamackó. - Ki szeretne egy csodálatos, kék virágokkal mintázott kalapot?

Hangos zsivaj kerekedett, s Gizi, még ha bánatos is volt, azért csöndre intette a szobalakókat.

  • Nekem jó lenne?- kérdezte a kirakós játék.
  • Fejfedő fejre való!- ismételte az építőkocka doboz.
  • Rajtam jól állna?- kopogott a faló.
  • Legfeljebb a hátadra- nézegette komolyan a lovacska nagyságát a barnamedve.
  • Mi ketten vennénk magunkra- cincogtak a plüssegerek.
  • Egy fejre!- morgott ismét az építőkocka doboz.

Senki más nem jelentkezett. A játékok csak álltak, vártak, törték a fejüket, hogy most akkor mi is legyen a fejrevalóval. Mert ezt az álomszép kalapot mégiscsak Hanna készítette, az ő ügyes kezeinek szorgos munkája.

A csöndet Gizi bánatos hangocskája törte meg:

  • Legyen Guzié.

Minden szem a barnamackóra szegeződött.

  • Neked olyan szép nagy fejed van! – magyarázta a rongybaba. - Vedd csak fel!- nyújtotta oda a medvének a kalapot.

Guzit egy kicsit zavarba hozta, hogy mindenki őt lesi, meg a virágos fejfedőt.

Nem is vette fel azonnal, mert előbb alaposabban megnézte, megforgatta mancsai között.

  • Legyen enyém ez a kalap?- gondolkodott. – Virágos kalap a lányok fejére való- vakargatta meg pocakját.
  • Legyen hát!- határozta el magát, s felvette barna, bozontos kobakjára.

A szobalakók csak ámultak, bámultak.

  • Mintha csak rádöntötték volna!- tapsoltak.
  • Halkabban!- pisszegett a rongybaba, aztán odasúgta Guzinak:
  • Nagyon jól áll neked!

A maci csak állt, s örült, hogy micsoda szép fejfedője lett.

Annál jobban örült, amikor reggel Hanna az ölébe kapta, megforgatta, körbeszaladt vele a lakásban, hogy mindenkinek megmutassa, milyen aranyos, kalapos macija van.

Délután, amikor hazajött az óvodából, beleültette a játékfotelbe a rongybabáját.

  • Csináltam neked mást a kalap helyett!

Néhány pillanatnyi neszezés után a szőnyegre perdült egy boldog arcú, kék virágokkal díszített masnis hajú baba, Gizi.

Illés Adrienn, meseíró

Ezt a mesét írta: Illés Adrienn meseíró

Már egészen kisgyerek koromtól írok. Írok gyermekeknek, felnőtteknek. Mesék, esszék, novellák, illetve interjúk, riportok...éppen amit utamba sodort az élet.

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások