Kép forrása: Pinterest
Gomba és bagoly.
Bagoly egy terebélyes tölgyfán lakott, Gomba pedig a fa alatt, mégsem vették észre egymást, mígnem egy éjszakai viharban Bagoly tollai úgy megáztak, hogy nem tudott felrepülni a fára, így aztán betelepedett Gomba kalapja alá.
-Szervusz - szólította meg.
-Szervusz - nézett rá Gomba. - Látom épp elférsz.
-Nem bánod?
-Cseppet sem.
Egy ideig el voltak így, amikor Bagoly megszáradt, hazarepült, Gomba megint egyedül maradt.
Másnap napfényes idő ígérkezett, de Bagoly mielőtt hazament volna, benézett Gombához.
-Jó reggelt!
-Neked is!
Egymásra mosolyogtak, de ez kívülről nem látszott rajtuk, csak bent, ott ahol a szív van, ott valami jót éreztek, még Gomba is, pedig annak nincs is szíve. A Gombáknak köztudottan nincs.
Bagoly aztán másnap is jött, harmadnap is…
-Szép a kalapod - mondta, vagy épp felolvasott egy könyvből.
-Miért jössz mindig? - kérdezte egyszer Gomba.
-Hát, nem is tudom…. Csak mert, ... ne kérdezz butaságokat!
-Engem általában elkerülnek, nem tudtad?
Bagoly csodálkozott.
-Miért?
-Mérgező vagyok.
-Az nem látszik.
-Csinálnál nekem egy feliratot?
-Milyet?
-Mérges Gomba. Ezt írd rá!
-Nem.
-Nem? Miért nem?
-Mert a barátom vagy. A barát olyan amilyen...
Gomba megszeppent Bagoly véleményét hallva. Valahol belül még egy könnycsepp is kicsordult, de senki se látta.
-Nem lehetünk barátok, te Bagoly vagy.
-Na és?
-Különbözünk, mások vagyunk. Te folyton utazol, én ide nőttem, nem mozdulhatok… mondjam még?
-Ne! Ha csak ilyet tudsz, hallgass inkább. Van amihez nincsenek szavak. Tudod, az érdekes, hogy pont ide nőttél az én fám alá. Bárhol máshol is lehetnél, nagy az erdő.
-Bagoly is van sok, de csak téged ismerlek közelebbről…
-Látod? Erről van szó. Ha reggel megérkezem te itt vagy, amikor elmegyek elköszönsz tőlem.
-Valamiért elkezdem várni rád… pedig azelőtt is itt laktál, igaz?
-Igaz.
- Hogy mondják ezt az emberek? Tudod, azt amit érzünk…
- Barátság? Kötődés?
-Nem tudom, nincsen rá szavam, én csak minden ok nélkül várok, ez a dolga egy mérges gombának… és te minden ok nélkül, mindig megérkezel.
Ezt a mesét írta: Kondra Katalin Gyakorló író
Gyermekkoromban kezdtem írni, történeteket, verseket, meséket és novellákat. Számos antológiában jelentek meg írásaim, önálló könyvem nincs, azt vallom, először olvasókra van szükség, azután jöhet a könyv, ha igény van rá.
Pusztai Miklósné Marika
2023-03-05 15:46
Nagyon jó mese. Gratulálok,