Három a kislány

Három a kislány.

Hanna, Kata és Lara ikrek. Hanna és Kata határozott, erős, barna hajú, kerek arcú kislány. Hanna kertész, Kata cukrász szeretne lenne, így anyának a kertben és a konyhában mindig akad lelkes segítője. Lara picit alacsonyabb, vékonyabb testvéreinél, csöndes, visszahúzódó, félénk, világosbarna hajú kislány. Anya sokszor mondja neki, hogy ő egy kész rejtőzködő művész, mert úgy el tudott bújni a pocakjában, hogy még a doktor néni sem vette észre. Volt is nagy meglepetés, amikor kettő helyett három kislánnyal mentek haza apával a kórházból. És mivel Lara már most egy kész rejtőzködő művész, neki nem is kell azon gondolkoznia, mi lesz, ha nagy lesz. Így neki van ideje tanulni. Hármuk közül csak ő kapott könyvjutalmat tavaly a bizonyítványa mellé.

A lányok nagyon szeretik a tanítójukat, Marika nénit. Ő még a szófajokról is úgy tud beszélni, mintha mesét mondana. Sosem emeli fel a hangját, a gyerekek szerint nem is tud kiabálni. Mégis mind szót fogadnak neki. Marika néni azt mondta, ha valamelyikük rosszat csinál, akkor ő szomorú lesz. Ezt pedig senki nem szeretné az osztályban.

Egyik reggel nagyon izgatottan készültek a lányok az iskolába.

━ Ma jön az új fiú, biztosan aranyos lesz!

Hanna szerette volna megmutatni neki az iskolaudvaron az osztály virágoskertjét, Kata muffint sütött neki. Lara pedig egész éjjel azon izgult, hogyan fogja megszólítani őt.

Becsöngetéskor Marika néni egy alacsony, tüsi hajú fiúval lépett be az ajtón.

━ Gyerekek, ő itt Vince, az új osztálytársatok.

Az gyerekek kórusban köszöntötték az új fiút, ő viszont csak némán állt Marika néni mellett. Rájuk sem nézett. Lara örült a szótlan fiúnak, tetszett neki a gondolat, hogy végre nem ő az egyetlen az osztályban, aki nem mer megszólalni. A gyerekek sorban bemutatkoztak. Hanna, Kata és Lara együtt álltak fel, közösen, egymás kezét fogva mondták el a nevüket, a kutyájuk nevét, és hogy melyik utcában laknak. Vince helyett egyelőre a tanító néni beszélt.

━ Képzeljétek, Vince egy másik városból költözött ide anyukájával és apukájával. Nem laknak messze az iskolától. Vince focistának készül, szeretne itt is beiratkozni egy csapatba.

Remek hangulatban telt el az első óra. A beszélgetés után már csak annyi idő maradt, hogy a leckét leellenőrizzék. Az igéket kellett aláhúzni egy zsiráfos szövegben. A lányoké hibátlan lett, ezért Marika néni aranyos, zsiráfos nyomdával jutalmazta őket.

Ami kicsöngetés után történt, arra viszont senki sem számított.  A szünetben Vince felállt a helyéről, hátrasétált az utolsó padokhoz, sorban leverte az ikrek tolltartóit, majd némán visszaült a helyére. A lányok hirtelen megszólalni sem tudtak a meglepődéstől. Egymásra néztek, Lara megvonta a vállát, felvette a három tolltartót, majd mintha mi sem történt volna, folytatta a reggelijét. Hanna és Kata nem volt ilyen elnéző. Egy gyors kő-papír-olló után Hanna, aki követ mutatott Kata ollójával szemben, határozott léptekkel előre ment, megállt Vince előtt, rányújtotta a nyelvét, és egy gyors mozdulattal lesöpörte a fiú zöld tolltartóját a földre. Mire Marika néni bejött a terembe, Vince a padjára borulva zokogott, kezében szorongatva vadonatúj, radíros végű, háromszög alakú, kettétört grafitceruzáját. Hanna hiába magyarázta, hogy ő csak visszaadta, a tanítót néni szomorú volt, amiért a kislány így bánik az új fiúval. Hanna egész órán egyszer sem jelentkezett, csak magában fortyogott. Óra után udvari szünet következett. Hanna már nem akarta megmutatni Vincének a kertet, inkább beállt a többiekhez fogócskázni. Kata és Lara is játszottak. Egyszer csak, mintha egy villám csapott volna közéjük, Vince berohant a pályára, sorban fellökte a három lányt, senki mást, és már ott sem volt. Lara felállt, leporolta a nadrágját, és játszott tovább. Hanna viszont ránézett Katára, és csak annyit mondott:

━ Most te jössz!

A következő percben Vince éktelen sírásától zengett az udvar. Mindenki köréje sereglett, és felváltva mutogattak a fiú vérző térdére, majd Katára. Marika néni tekintetétől Kata a föld alá szeretett volna süllyedni szégyenében. Vince bement, hogy lemossa sérült térdét, Kata pedig a tanító néni mellé ült büntetésből a padra. Lara egy darabig csak állt, majd Vince után eredt. Amikor benyitott a terembe, azt látta, hogy a fiú éppen az ő padjából dobálja a földre az összes könyvét. Kata és Hanna felszerelése már szanaszét hevert a padlón. Vince nem ijedt meg, amikor meglátta őt. Ránézett, és azt mondta:

━ Na, mi van, most téged küldtek a tesóid?

━ Nem küldött senki, magamtól jöttem ━ mondta Lara, és maga is meglepődött azon, milyen bátran válaszolt. Aztán közelebb ment, és elkezdte lassan összeszedni a könyveket. Vince nem erre számított.

━ Nem dobálod szét a cuccomat? ━ kérdezte.

━ Nem.

━ Megversz?

━ Nem ━ mondta Kata, és pakolt tovább.

━ Árulkodni fogsz, ugye?

━ Mi értelme lenne?

━ Akkor? Mi lesz? ━ kérdezte értetlenül a fiú.

━ Nem tudom. Te mondd meg! ━ válaszolta Lara. Közben végzett a rendrakással, felállt, és kérdőn nézett a fiúra. ━ Haragszol ránk valamiért?

Vince először csak némán nézte a lányt, majd lassan elvörösödött az arca, és sírva fakadt. Annyira zokogott, hogy Lara alig értette, amit mondott, de végül kiderült, mi a baj. Vincének van egy gimnazista bátyja. Nem szeretett volna iskolát váltani, ezért kollégiumba költözött, hogy ott tudjon maradni, míg végez. Vincének így nem csak a régi barátaitól, hanem a testvérétől is el kellett válnia, amikor idejöttek. Irigy a lányokra, haragszik rájuk, mert ők mindig együtt lehetnek.

Lara közben látta az ablakon keresztül, hogy az osztály sorakozik. Elővett egy zsebkendőt, és odaadta Vincének.

━ Tessék, töröld meg gyorsan az arcod, nem kell látniuk, hogy megint sírtál! A többit majd megbeszéljük.

Otthon a lányok sorban elmesélték, mi történt az iskolában. Hanna a tolltartós, Kata a fogócskás esetet panaszolta el. Végül Lara elmondta, mi történt a teremben. Testvérei nagyon meglepődtek, hiszen erről még ők sem tudtak. Anyának az az ötlete támadt, hogy hívják át hétvégére Vincét játszani. Katát és Hannát picit győzködni kellett, de végül ők is belementek. A hétvége olyan jól sikerült, hogy onnantól kezdve ők négyen elválaszthatatlan barátok lettek. Hanna megtanította Vincét kertészkedni, Kata süteményt sütni. Lara a tanulásban segített neki, miközben Vince igazi focistát faragott a lányokból.

Marika néni pedig nem volt többé szomorú. Legalábbis miattuk nem.