Kép forrása: pixabay.com
Hóvirág.
Csöppnyi remény, hófehér,
Simogatja két tenyér,
Téli álom, illanó,
Apró gyöngyként csillanó,
Csilingelő harmaton,
Februári hajnalon,
Álmodozva lépkedő,
Tavaszi dal, ébredő.
Szeplőtelen kis virág,
Titokzatos új világ,
Elűz borús fagyokat,
Tavasztündért csalogat.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Nagyon izgatottan készültem erre a napra, hiszen ez volt az utolsó farsangom az óvodában. Szeptembertől iskolás leszek. Már egy jó ideje azon tűnődtem, hogy milyen jelmezt öltsek magamra. Először hét...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon innen, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a kurta farkú malacka túr, volt egy szegény halászember. Ennek a szegény embernek nagyon sok gyermeke volt. Bizony, m...
Elolvasom
Utazás a fecskékkel A nevem Biaggio, tízennégy éves vagyok, és a történet, amit most elmesélek, hihetetlen, de tényleg megéltem, és ez volt életem legjobb élménye. Nem tudom megmondani, hogyan történt...
Elolvasom
Mikor Mátyás király egy faluba bement, a falu véginél tanált egy nyolcvanesztendős öregembert; az öregember sírt. Kérdezte tőle Mátyás király:- Miért sír, bácsikám?- Hogyne sírnék, mikor az apám megver...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...