Kép forrása: pixabay.com
Hóvirág.
Csöppnyi remény, hófehér,
Simogatja két tenyér,
Téli álom, illanó,
Apró gyöngyként csillanó,
Csilingelő harmaton,
Februári hajnalon,
Álmodozva lépkedő,
Tavaszi dal, ébredő.
Szeplőtelen kis virág,
Titokzatos új világ,
Elűz borús fagyokat,
Tavasztündért csalogat.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A Delfin és a lány Létezik egy hely valahol nem is olyan távol, ahol az idő és tér egybefonódva örök táncot járnak a csillagok alatt. Ahol a szél játszik az égszínkék vízzel és a Nap aranyra színezi a ...
Elolvasom
A nevem Manó és azt mondják, barátságos vagyok. Barátságos szerintem az, aki szeret beszélgetni a szomszéd bácsival, az óvónénivel, a gyerekekkel a játszótéren és sokszor jókedvű. Az óvodában sok barát...
Elolvasom
Hangosmesélő: Gani Zsuzsa Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy csodás, csillogó vízű patak közelében, egy takaros kis házban, egy békés kis szobában egy icipici kiscica. Gyakran kiszökött a partra, ahol...
Elolvasom
A fáskamra tele volt fával és rejtélyekkel. Már az is rejtély volt, hogy mitől van tele mindig fával. A ház lakói, a picike, ősz hajú Tódor bácsi és a még nála is kisebb és őszebb Tódor néni csak nagy nehe...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...