Kalandok Fényországban, 1. Fejezet: Találkozás Ray-jel

Kalandok Fényországban, 1. Fejezet: Találkozás Ray-jel.

Van valahol, nem is olyan messze egy hely, ahol örök fény uralkodik, nincs idő, béke es nyugalom van.

Erick sem emlékezett erre a helyre, de egy téli estén látogatója érkezett es ezzel kezdetet vette kalandjainak sora.

Gyönyörű este volt. Kint nagy pelyhekben hullott a hó, bent karácsonyi fények ragyogtak, ünnepi kuglóf illata szállt a szobában. 

Erick lázasan feküdt agyában. Szorosan magára húzta takaróját, hogy ne fázzon. Ahogy a fények es a hópelyhek táncát nézte álomba szenderült.

Különös érzésre ébredt. Olyan volt mintha súlytalan lenne, mintha nem lenne teste. Körülötte sötét volt, de nem ijesztő sötét. Volt valami megnyugtató, valami melegség ebben a sötétségben. Tudta, hogy jó helyen van, a legjobb helyen, ahol csak lehet.

Aztán észrevett egy kis fénypontot, ami egyre közeledett. Egy ismeretlen lény volt. Gondolta tündér vagy angyal, de a lény kijavította, pedig meg sem szolalt, csak ránézett. "Valóban hasonlítok rájuk, de főleg azért, mert te igy képzelsz el. Én egy Fény gyermek vagyok, akárcsak te" és ahogy ezt mondta áradt belőle a megnyugtató, melengető kedvesség.

"Dehát én nem ilyen vagyok, mint te, nézz csak ram" gondolta Erick. De ahogy magára nézett elámult a meglepetéstől, akar a tükörképe is lehetett volna a Fény gyermeknek.

"Te is a testvérünk vagy, csak elfeledkeztél róla. Azért használtuk a betegségedet, hogy ide hívjunk, hogy emlékeztessünk kivagy." 

"Hol vagyok, mi ez a hely, hogy hívnak?" kérdezte Erick izgatottan.

" Hívhatsz Raynek. Mindent megmutatok neked. Ami most a legfontosabb, hogy tudd hogyan tudsz visszajutni ide, ha mar nem vagy lázas."

Erick hallgatta minden gondolatat, hiszen a hely már most olyan csodálatos volt.

" Bármikor visszatudsz jönni, amikor csak szeretnél. Amig nem vagy gyakorlott, a legjobb, ha keresel egy csendes helyet, ahol nem zavarnak. Lehet ez az ágyad, olvasó sarkod, a kedvenc padod, a tengerpart. Helyezkedj el kényelmesen, majd vegyél 3 mély lélegzetet. Figyeld ahogy a mellkasod, hasad mozog. Lassan csukd le a szemed, hallgasd a körülötted lévő hangokat, Érezd az illatokat, szagokat a levegőben. Ekkor a Nap aranyport fog szórni rád. Ha már este van a Hold es a Csillagok szórnak ezüstport az egész testedre. Ahol a por hozzád ér az izmaid elernyednek, megnyugszol. A por ráhull a fejed búbjára, a nyakadra, leszáll a vállaidra, a hasadra, a derekadra. Rásimul combjaidra, a bokádra lábfejedre, ahol a por hozzad ér izmaid elernyednek, megnyugszol. Majd érezd meg hol érintkezel a talajjal. Most kapcsolódj össze vele, úgy, mint két mágnes, amik vonzzák egymást, vagy mint a fa a földdel gyökeret eresztve. Majd gondolatban menj a fejed búbjához, nézz fel és lásd a fénysugarat, ami hozzád kapcsolódik, és most várj türelemmel. Lélegezz lassan, egyenletesen, es várj, várj türelemmel... Hamarosan megérkezel"

"Rendben, köszönöm. Es te itt leszel? " kérdezte Erick.

"Igen, várlak és megmutatok mindent. Most menj és gyógyulj meg"

Erick már nem tudott válaszolni, mert Ray eltűnt. Csak valami melegséget érzett a szíve korul ahogy mocorogni kezdett a takarója alatt. 

A hóesés elállt. Anyukája jött be lázmérővel és egy bögre forró teával. ©2020