Kép forrása: stock-vector-c...150760 (1).jpg
Kandúrka és az eső.
Reggel amikor felébredt, nyújtózott egy nagyot,
majd kinyitotta az ablakot, s indult is volna
a reggeli sétára, de ekkor a mancsait széttárta!
Rozsdás színű bundájára eső csepp hullott,
ekkor kandúrka a házba vissza kullog, majd
szomorúan nézett ki, az ablakon át.
De ekkor, eszébe jutott, van egy barna esernyője,
sőt, még gumicsizmája is, na mondta, húzzuk fel
hamar, s jöhet is a séta, várja őt a vizes avar!
Hogy milyen vidáman sétált, a falevelektől vizes
úton, még a pocsolyába is bele taposott, csizmája
megvédte őt, de ekkor a szél kitépte kezéből az esernyőt!
Kandúrka futott, hogy utolérje, majd el is kapta,
s újra vidáman a feje s teste fölé rakta, s így
ballagott haza, széles mosollyal a száján!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Mészárosné Szuda Melinda amatőr költő-meseíró
Felvidéken,Muzslán élek egy szép magyar faluban. A gyermekvers,az egy csoda,ahogy a gyermek is! 1976-Októberében születtem- Felvidéken. 3-éves papírfeldolgozói középiskolát végeztem el. Felnőtt fejjel,élelmiszeripari tanúsítványt szereztem,ami eladóként vált hasznossá számomra. 1994-ben mentem férjhez,házasságunk 30-évében járunk 2024-ben! Egy gyermekem van. Meséim közt a kedvenc mese.:Micimackó,ez egy...