Kóborkák.
Az úton sétált kettő macska,
egy kisebb és egy nagyobbacska.
megtorpant a kisebb macska,
visszafordult nagyobbacska.
Kisebb macska így sóhajtott:
– Éhes vagyok, fáradt vagyok,
bundám viszket, gyomrom korog,
tovább én nem kóborolok.
Válaszolt a nagyobbacska:
Picur koma, ne légy csacska!
Így él minden kóbor macska,
míg el nem kopik a tappancsa.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A tóba ugrott Zutty, így köszönt: kutty-kurutty. Ott sétált Hosszúláb, várt finom vacsorát. Csőrével meglelte, kis békát lenyelte. Zutty nagyon megijedt, vajon most hol lehet? Sötét és szűkös itt, ...
Elolvasom
Élt egy öreg bácsi Pesten, sétálni járt minden esten. Öt kutyája hűn követte, libasorban ment mögötte: Délceg, Herceg, szép Emőke, hátul türelmetlen Lenke. Legkisebb: a pici Rozi, a kabátzsebből pi...
Elolvasom
Katica kislány pettyetlen, csak ő volt ilyen egyetlen. Hol itt a bogár- igazság? Miért más ő, mint a rokonság? Falevél csücskén sírdogált, katica fiú rátalált. – Miért sírsz, kislány? – kérdezte, c...
Elolvasom
Felálltak a csigabigák rajtvonalhoz kilencen, a legifjabb Homokfutó, a legvénebb Öreg Szem. Vigyázz, kész, rajt, puska dördül, hű, de szoros a mezőny! Csak úgy száguld kilenc csiga gyök kettővel a ...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Havasvölgyi Csilla amatőr író, meseíró
Az írás gyerekkorom óta fel-felbukkan az életemben, hol szenvedélyként, hol megnyugvásként, hol kihívásként. Néha pedig csak úgy szórakozásból. :)