Kép forrása: tengr.ai
Kócos.
Apró vagyok,
Vadóc vagyok,
Szálkásszőrű tacskó vagyok!
Szívem nem, csak szőröm drótos,
Becsületes nevem: Kócos.
Kis bundámban szürkés foltok,
Mintha rám öntöttek volna
Egy jókora adag borsot.
Drótos! Szálkás! Mondják rólam.
De a szívem, az vajból van!
Tömzsi testem, harsány hangom,
Fogócskázok az udvaron.
Csaholom a madárkákat,
Kergetem a kiscicákat.
Csak a villámoktól félek,
Igyekszem elűzni őket!
Mikor aztán elfáradok,
Kisgazdámhoz odabújok.
Bekucorgok az ölébe,
A villámot Ő kergesse!
Én pedig majd mélyen alszom,
Sült kolbászról álmodozom.
S ha majd a nap kisüt végre,
Sétáljunk az erdőszélre!
Forrás: https://www.poet.hu/vers/227672
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
Égi Edina vagyok, 2 csodás gyermek édesanyja. Az ő szórakoztatásukra kezdtem el meséket, verseket írni, amelyek csupán szeretetből, kedvtelésből születnek meg. Kedvenceim a verses mesék. Szeretem a bennük zakatoló ritmust, a kedves - többnyire állatos - humoros történeteket, és átható vizuális jellegüket. Szeretném, ha verseim eljuthatnának más gyermekekhez is. Egyik kedves versem, Füles doktor története, meg...