Liza és a csodatükör

Liza és a csodatükör.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit úgy hívtak, hogy Elizabet. De mindenki csak Lizának vagy Lizinek hívta. Volt egy Apukája, egy Anyukája és egy nővére. Egy nap úgy döntöttek, hogy elmennek kirándulni a Sűrű sötét erődbe. Nagyon jól érezték magukat. Sokat sétáltak, terméseket szedtek és sok érdekes dolgot láttak, mint például őzikéket, vaddisznó lábnyomokat és csodaszép virágokat. Amilyen eleven volt a két lány, úgy nekiiramodtak és előre szaladtak az ösvényen.

– Ne olyan gyorsan lányok, várjatok meg minket! – kiáltott utánuk anyukájuk.
De mintha meg sem hallották volna csak szaladtak és szaladtak. Ám egyszer csak Lizi felkiáltott:
– Jééé ott van valami! – mutatott két bokor közé.
– Megyünk oda és nézzük meg! – javasolta nővére.

Odamentek és szemügyre vették azt a különös csillogó tárgyat. Liza a kezébe vette, forgatta jobbra, forgatta balra. Ez egy tükör gondolták és abban a pillanatban megpillantottak egy dinoszauruszt benne. Nagyon megijedtek, hátra ugrottak és közben kiesett Lizi kezéből a tükör. Szerencsére nem tört össze, de még mindig ott volt benne a dinó.

Hajtotta a kíváncsiság Lizát és a dinó felé nyúlt, eközben megbotlott egy kődarabban és beleesett a tükörbe. Nem tudta mi történik vele, a földre huppant. Felkelt, leporolta magát és tátva maradt a szája. Nem hitt a szemének, dörzsölte, hátha csak rosszul lát, de nem. Körös körül dinoszauruszokat látott.

– Gyere át – kiáltott ki nővérének – ezt látnod kell! Ne félj csak gyere át a tükrön, ez egy átjáró!
– Biztos, hogy nem esik bajom? – kérdezte.
– Biztos, hogy nem. – bíztatta őt Liza.

Megnyugodott nővére és ő is átment. Ő sem hitt a szemének, ez a hely tele is tele volt dinókkal.
Odament hozzájuk egy kicsi hosszú nyakú dinoszaurusz és köszöntötte őket:
– Üdvözöllek titeket Dínó földjén! Engem Diplonak hívnak. Ti kik vagytok, honnan jöttetek?
Illően bemutatkoztak a lányok és elmesélték, hogy hogyan kerültek ide.

Diplo örült nekik, felajánlotta, hogy legyenek barátok és hogy körbe vezeti őket Dínó földjén. Diplo bemutatta barátait: Trit a háromszarvút, Parát a kacsacsőrűt és Stegot a tüskést. Nagyokat nevettek és jókat játszottak. Eltelt az idő, arra lettek figyelmesek, hogy anyukájuk szólítja őket:
– Lányok! Merre vagytok? Lányok gyertek elő!
Gyorsan elbúcsúztak új barátaiktól és megígérték nekik, hogy amint lehet meglátogatják őket. Újból az erdőben találták magukat zsebükben a csodatükörrel.