Barion Pixel

Mákszem

  • 2023.
    már
  • 03

Kicsi mákszem unatkozik anyja melegében,

Gondol egyet: miért ülnék én itt a sötétben?

Kirándulni, az volna jó, tengert, völgyet látni!

Felpattan a szél hátára, a világot járni.

Repül vele nagy boldogan, míg földet ér a lába.

Milyen pici, milyen csúnya! - csúfolja a kánya.

Világot járni így indulsz? Mentél volna ködben!

Kicsi mákszem bánatában elbújik a földben.

Vele sír az őszi eső, télen hó subája.

De tavasszal, kikelettel lila lesz ruhája.

Megcsodálja a szépségét erdő, mező, ember.

Őrajta mevetni most már senkifia nem mer!

Budavári Orsolya, Amatőr

Ezt a mesét írta: Budavári Orsolya Amatőr

Gyermekkorom óta vonzódom az írói alkotómunka varázslatos világához, mégis ahhoz, hogy mélyebben elmerüljek ebben a fantáziavilágban szükségem volt egy plusz hajtóerőre: a gyermekeimre. Első mesémet 2011-ben alkottam meg, s a publikálásra első ízben 2020-ban vállalkoztam. Alkotói tevékenységem nyomán novellák, versek illetve egy mese jelent meg nyomtatott sajtóban, s érzem minden zsigeremben, hogy ez egy új vi...

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások