Mala Anna, a nem is akármilyen radírgumi története

  • 2022.
    dec
  • 17
https://ggwebsite.com
Akkor most elkezdem. Belevágok. Mesélek nektek egy nem is akármilyen radírról. Kicsi is, vicces is, cuki is. Sőt, hozzáteszem, hogy nem is egy közönséges gumi radír volt ez, mert formájára nézve egy malacradír. Rózsaszín, állítólag szobatiszta, és ami...

Kép forrása: pixabay.com

Akkor most elkezdem. Belevágok. Mesélek nektek egy nem is akármilyen radírról. Kicsi is, vicces is, cuki is. Sőt, hozzáteszem, hogy nem is egy közönséges gumi radír volt ez, mert formájára nézve egy malacradír. Rózsaszín, állítólag szobatiszta, és ami még meglepőbb, illatos is. (Egy malactól ez azért igencsak szokatlan!)

Még nyár derekán betértem egy papír- és írószerboltba. Volt ott minden! (Most nincs kedvem  felsorolni. Estig is eltartana.)

Óriási hőség, kánikula kint, ott bent meg a légkondi. Bekapcsolva persze. Kimondottan kellemes volt az üzlet hűsébe belépni. Füzetet, kockásat akartam venni (jó, jó, tudom, négyzetrácsosat), de megakadt a szemem őrajta. A radíron. Levettem a polcról, letettem a pultra. Sokalltam. Vittem haza kipróbálni. (A kockás füzetről el is feledkeztem időközben.)

Nem hiszitek el, mi történt otthon! Amint leírtam azt a szót, hogy gója, rögtön mérges lett, és már ki is törölte. A jukas zokninál meg úgy begorombult, hogy le is vetette magát az íróasztalomról. Csak úgy verte magát a földhöz! Ha meg nagyon csúnyán kezdtem írni, macskakaparással, akkor meg egyenesen toporzékolt, idegességében még a margót is láthatatlanná varázsolta.

Úgyhogy nagyon vigyáztam, hogy ezután ne hibázzak, mert azt tapasztaltam, ha önállósítja magát, akkor rögtön kész nála a balhé. Inkább mindent kétszer (sőt háromszor) előre átgondoltam.

Amúgy igen jó a fogása, kézhez is álló, jó tapintású. Nem szoktam a tárgyakat elnevezni, de neki nevet kellet, hogy adjak. Először Rad Irénnek akartam hívni, de találtam egy jobb, legalábbis hozzá illőbb, malackásabb nevet. Ez jó lesz! Mala Anna! A c betű hiány ne zavarjon meg senkit, ugyanis engem sem érdekelt. Mala Anna lesz és kész! Punktum!

Ahogy elneveztem, rögtön meg is szólított:

-Készíts nekem egy csinos kis ruhácskát!

-Ó! Te tudsz beszélni is? Milyet szeretnél?

-Olyan manósat, amilyen Mazsolának is volt!

Emlékeztem ugyan, hogy neki nem is volt csak egy kötött sapkája és sálja, de nem ellenkeztem. Amúgy sem kell egy radírnak sok anyag a ruhácskához, és már neki is álltam. Kirajzoltam, szabtam, varrtam. Elkészültem. Végre.

-Kösziíííí! Ez nagyon csini! És a legutóbbi divatnak is pont megfelel! – hálálkodott, de ezek után már nekem is volt egy kérdésem hozzá:

- Te, elárulnád nekem, hogy mi kerül benned ezer forintba? Hiszen csak egy sorozatgyártott gumidarabka vagy lényegében!

Kicsit zokon vette ugyan a kérdést, láthatóan megsértődött kissé, de azért válaszolt:

-Tudod elég régóta ott díszelegtem a polcon már. Senki, de senki nem akart onnan levenni engem, amíg a boltos néni egyszer a kezébe nem vette az árazógépet. Beállított rajta száz forintot, annyiért csak elkelek - gondolta. De véletlenül egy nullával többet üthetett a masinába, nem vette észre, és így lettem én kicsit túlárazva.

-Nekem ennyit is megérsz, hiszen a barátom vagy!

Félve mondtam ki ezt a szót, hogy BARÁTOM.

De azt hiszem, hogy mégis többet, sokkal többet jelentett számomra Mala Anna, mint az a sok-sok elkoptatott, eltördelt, szétforgácsolódott, átszúrkált radírhalom, amikkel eddig találkoztam.

Dehogy írtam már helytelenül le a szavakat, rossz helyesírással!

Dehogy kapkodtam az írásommal! Féltem, rettegtem, nehogy megint megharagudjon Mala Panni. (Mert már párszor így is neveztem őt jókedvemben!)

És hogy mi legyen a mese vége?

Igen, kitalálhattad, hogy mindez csak mese. Mert azért Te se , meg Te se, sőt még Te se hiheted, hogy mindez valaha is igazán megtörtént.

Ezért hát csak gyorsan idekaparom mégis, hogyan végződhetett ez a kis történetem.

Ne haragudjatok, de most tényleg komolyan rohanok, mert kezdődik a tévében mesefilmem, amit olyan, de olyan  régen várok, kihagyhatatlan, pótolhatatlan.

Még egyszer bocsi a macskakaparásért!

SZÓVAL  A  MALA  ANNA  RADÍRGUMIM   TÖRTÉNETE  ÚGY  VÉGZŐDIK,  AZ  A VÉGE,  HO………….

Káim Rókus, amatőr író

Ezt a mesét írta: Káim Rókus amatőr író

62 éves, pályakezdő