Mancs és Masni - A nagy rendrakó kaland

Mancs és Masni - A nagy rendrakó kaland.

Mancs és Masni

A nagy rendrakó kaland

Egy szép tavaszi délután volt a Vidám Tanyaházban. Mancs és Masni egész nap játszottak a szobájukban, labdáztak, építőkockákkal tornyokat építettek, és színes képeket rajzoltak. A játék végére azonban a szoba egy hatalmas káoszra kezdett hasonlítani: a labda az ágy alatt gurult el, a kockák szétszóródtak a szőnyegen, a ceruzák pedig mindenhol ott hevertek.

Mamka néni benézett a szobába, és felsóhajtott.

– Gyerekek, mit műveltetek itt? – kérdezte mosolyogva, de egy kis aggodalommal a hangjában.

Mancs a fejét vakargatta. – Csak játszottunk... és valahogy minden szanaszét került.

Masni vidáman hozzátette: – De jó móka volt!

– Az biztos – felelte Mamka néni. – De most már ideje rendet rakni. Egy rendetlen szobában nem lehet játszani sem.

Mancs és Masni egymásra néztek.

– Rendrakás? Az unalmas! – mondta Mancs.

– Inkább menjünk ki a kertbe! – javasolta Masni.

Mamka néni azonban megrázta a fejét. – Előbb rendet kell tennetek. De tudjátok mit? Tegyük ezt játékká.

– Játékká? Hogyan? – kérdezte Mancs izgatottan.

Mamka néni elmosolyodott. – Versenyt hirdetek! Aki a legtöbb dolgot a helyére rakja, az kap egy különleges meglepetést tőlem.

– Meglepetést? – kérdezte Masni, és a szeme csillogni kezdett. – Benne vagyok!

Mancs is lelkesen csatlakozott. – Én is! Én is!

Elkezdődött a rendrakó játék. Mancs a kockákat szedte össze, és visszatette őket a dobozba, míg Masni a ceruzákat gyűjtötte össze, és sorban a tartóba helyezte őket. A labda előkerült az ágy alól, a könyvek visszakerültek a polcra, és a színes papírok is szépen egymásra lettek rakva.

Közben nevetgéltek és szorgoskodtak, és alig vették észre, hogy a szoba egyre rendezettebbé vált.

– Kész! – kiáltotta Masni, miközben a szőnyeget kisimította.

Mamka néni belépett, és elégedetten nézett körbe. – Ez aztán gyönyörű munka volt! Mindketten nyertetek, mert együtt dolgoztatok.

– És mi a meglepetés? – kérdezte Mancs izgatottan.

Mamka néni a háta mögé nyúlt, és elővett egy kis dobozt. Benne egy-egy csillogó jelvény, amelyen ez állt: „Rendrakó mester”.

– Ezek a tiétek! Mert bebizonyítottátok, hogy a rendrakás is lehet szórakozás.

Mancs és Masni büszkén viselték a jelvényüket. Most már tudták, hogy egy kis rendrakás után sokkal jobb érzés játszani egy tiszta szobában.

Masni mosolyogva nézett körbe. – Tudod, Mancs, talán nem is olyan unalmas a rendrakás, ha együtt csináljuk.

Mancs bólintott. – És ha Mamka néni is segít játékossá tenni!

Kérdések a gyerekeknek

1. Miért lett Mamka néni elégedett a végén?
2. Te hogyan segítenél otthon a rendrakásban?
3. Milyen játékot találnál ki, hogy még érdekesebb legyen a rendrakás?