Mancs és Masni - A hiszti

Mancs és Masni - A hiszti.

Egy napsütéses reggelen Mancs és Masni izgatottan szaladt ki a Vidám Tanyaház udvarára, hogy játsszanak. Mancs a kedvenc piros labdájához szalad, ugyanis ma labdázni szeretne. Még Mamka nénitől kapta ajándékba, amikor még egészen kis kölyökkutya volt. Azóta szinte minden nap játszik vele és nagyon vigyáz rá, nehogy baja essen.

Azonban ma reggel Masni is ugyanahhoz a labdához lépett és elvette Mancs orra elől.

-Hé, én szeretnék a piros labdával játszani. Add vissza! – kiáltotta haragosan Mancs.

- Én értem ide előbb, úgyhogy most én játszom vele. De később cserélhetünk! – mondta kissé gúnyosan a cica.

Mancs egyre mérgesebben kiabált Masnival és közben már szinte toporzékolt a dühtől.

-Azonnal add vissza Masni. Az az én labdám, add vissza.

Masni kissé megrémült, nem látta még Mancsot ennyire mérgesnek. Lehet, hogy most kicsit túl messzire ment?

Mancs sajnos már annyira hisztizett, hogy nem is hallotta a körülötte lévőket. Sírt és toporzékolt. Nem vette észre azt sem amikor Mamka néni oda lépett hozzá, hogy segítsen.

Mamka néni próbálta megölelni, de Mancs ellökte magától és hátat fordított neki. Tovább toporzékolt, könnyei már patakokban folytak. Mamka néni türelmesen várt, és óvatosan végigsimította Mancs hátát, hogy érezze, nincs egyedül az érzéseivel. Mamka nénit nem olyan fából faragtak, hogy könnyen feladja. Tudta, hogy Mancs éppen abban a korban van, amikor ezek a hisztik gyakran előfordulnak. Az jutott eszébe, mennyire nem lehetett egyszerű az ő anyukájának, amikor Mamka néni is ebben a korszakban volt. Arra gondolt, hogy az anyukája ilyenkor mindig próbált nyugodt maradni, akármennyire is nehéz volt. Miközben visszaemlékezett, végig simogatta és nyugtatta Mancsot, míg végül szép lassan újra megpróbálta megölelni. Ekkora már Mancs lenyugodott annyira, hogy viszonozta az ölelést, és sírva Mamka nénihez bújt.

-Jólvan, ha megnyugodtál, akkor megbeszéljük mi történt és keresünk rá együtt megoldást, rendben? – kérdezte Mancstól.

-Rendben – szipogta Mancs.

-Természetes dolog, ha dühösek vagyunk. Mindenki dühös olykor. Viszont a hisztizéssel sajnos nem lehet megoldani a problémát, ami feldühített. Helyette mindig a szavakat kell segítségül hívni. És ha egyedül nem megy, akkor a következő lépés, hogy segítséget kérünk. Én mindig itt vagyok, hogy segítsek nektek. Bármikor jöhettek hozzám, és én a legjobb tudásom szerint segíteni fogok. – mondta Mamka néni – Szóval gyerekek, meséljétek el mi történt.

-Masni elvette a kedvenc piros labdámat, amivel játszani akartam. – mesélte Mancs, a könnyeit törölgetve.

Masni belátta, hogy nem volt szép dolog, amit tett.

-Bocsánat Mancs, nem akartalak megbántani. Csak én is a piros labdával szerettem volna ma játszani.

-Mi lenne, ha együtt játszanátok a labdával? Vagy egy másik lehetőség, hogy felváltva labdáztok. 5 percet Mancs, 5 percet Masni, aztán újra Mancs. – javasolta Mamka néni.

Nekem mind a kettő tetszik. Döntsön Mancs. – ajánlotta fel Masni, aki most már értette, hogy Mancs miért volt annyira dühös.

-Játszunk együtt. – szipogta Mancs, de már egy kis mosoly is látszott az arcán.

Mancs végül megértette, hogy a hisztivel nem tudja megoldani a problémát, helyette mindig meg kell beszélni.

Persze ezután sem múlt el örökre a hiszti a Vidám Tanyaházban, de Mancs már tudta, hogy mindig van jobb megoldás, mint toporzékolni.

Kérdések a gyerekeknek:

Te is voltál már nagyon dühös valami miatt?

Te mit csinálnál ha valaki hisztizni kezdene?

Téged, hogy szokott anyukád/apukád megnyugtatni ha hisztizel?